Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

MEGNYITÓ ÜLÉS - SZÉKELY György: A várostörténeti kutatás eredményei és feladatai

SZÉKELY GYÖRGY A VÁROSTÖRTÉNETI KUTATÁS EREDMÉNYEI ÉS FELADATAI A várostörténeti kutatás szilárd és hosszú időre szóló alapjai elsősorban a forráskiadványok, amelyekre - ha kellő szempontgazdagsággal állitották egybe - a legkülönfélébb diszciplínák támaszkodhatnak. Budapest főváros levéltárának az elmúlt esztendőkben megjelent forráskötetei ilyen szempontból is méltók a kiemelésre. Jelentőségüket aláhúzza a korábbi elmélyült, forrásközlő irodalom régi volta: Gárdonyi Albert: A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye (Bp., 1913); Gárdonyi Albert: ötven esztendő Budapest székesfőváros történetéből (1873-1923) )Bp., 1925); Siklóssy László: A Fővárosi Közmunkák Tanácsa története. Hogyan épült Budapest? 1870-1930 (Bp., 1931). A Források Budapest történetéhez 1873-1919 (szerk. H. Kohut Mária. Bp., 1971) (Források Budapest multjából. Szerk. Ságvári Ágnes. II. k. ) 522 oldalon tárja elénk az egyesitett főváros életének számos vonatkozását, a forradalmak koráig, úgymint a város- és társadalompolitikát, a közlekedést, a gazdasági életet, a művelődést és iskolaügyet, a munkásmozgalmat. Legyen szabad e mellé állitanom a korszakhatár miatt a Tolnai György munkájával megjelent A Tanácsköztársaság Budapestje a korabeli lapok tükrében (Bp., 1969.) с 686 oldalas bibliográfiát, amelyet a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár jelentetett meg. Források Budapest történetéhez 1919-1945 (szerk. Szekeres József. Bp. 1972.) (Források Budapest múltjából. Szerk. Ságvári Agnes. III.

к.) 646 oldalon tárja elénk az ellenforradalom korának fővárosi életét, éspedig a jobboldali kereszténypártok városvezetését, a fővárosi önkormányzat öszszezsugoritását, a nagy gazdasági válságot, a szélsőjobboldali pártok megerősödését, a második világháború és német megszállás időszakát, az egész időszak várospolitikáját és társadalompolitikáját, Nagy-Budapest terveit 1942 és 1944. évekből, a munkásmozgalmat és ellenállási mozgalmat; a bonyolult és fordulatos anyagban az eligazodást segitik a statisztikai tabellák és az időrendi táblázat. Ezeknek a forráskiadványoknak fényében lényegesen bővül - a két kötet felölelte korra - az a problematika, amelyet immár két évtizede Kiss György dolgozott ki: A budapesti várospolitika 1873-1944 (Bp., 1954.) A Nagy-Budapestre irányuló korábbi törekvések elakadása okaira, valamint a felszabadulás előtti mélypontra, pusztulásra is anyagokat tartalmazó Források Budapest történetéhez 1945-1950 (szerk. Gáspár Ferenc) (Bp., 1973) (Források Budapest múltjából. Szerk. Ságvári Ágnes IV. k. ) 569 oldalas kötet, a felszabadulás utáni esztendők forrásanyagával fejeződik be egyelőre a Fővárosi Levéltár forráskiadványsorozata. Mint a kötet bevezetése találóan foglalja össze a kötet célkitűzését: "Az öt év kiindulópontja a romokban heverő, kettészakitott Budapest, végpontja a szocialista tulajdonviszonyokat győzelmesen megvalósító, tanácsvezetésü megnagyobbodott főváros." (5.О.) A kötetben mindenkor tömör, világos, a párt szövetségi politikája bonyolult eseményekben való megvalósulását végigkövető bevezetésekkel találkozik az olvasó, amivel a sokoldalú forrásanyagban világos fejlődési vonalakat rajzol, a valóságnak megfelelően nyiltan emlitve a kor különféle politikai erőit és személyiségeit. Fő egységei: Budapest újjászületése; a népi erők a város élén (1945. január-október); a koalíciós városvezetés a fordulat évéig (1945. október - 1948. január); a főváros szocialista berendezkedése, Nagy-Budapest megvalósulása, a tanácsrendszer bevezetése (1948. január - 1950. november). A figyelmet az eredeti levéltári anyag még kiterjedtebb kiaknázására felhivja Felhő Ibolya: Budapest főváros Levéltára (Bp., 1973) с ismertetője, amely a levéltár történetét, publikációs tevékenységét, iratanyaga mutatóját, segédleteit, a levéltár kiadványait is tartalmazza, továbbá érdekes iratok másolatait. A gazdag forrásjellegü és könyvészeti kiadványok, a megjelenés előtt álló Budapest története megfelelő kori kötetei, az itt nem részletezhető tárgyi emlékgyűjtés és feldolgozás, a 100 éves Budapest kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum keretében egyaránt maradandó eredmények, de kutatási feladatjelölő munkák is. Mindkét szempontból illeti köszönet a főváros mindhárom tudományos gyűjteményét. 15