Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

B. SZEKCIÓ (Szocialista korszak) - HADHÁZI Gyula: Budapest népesedési viszonyai a nemzetközi összehasonlítás tükrében, 1945-1970 - HADHÁZI Gyula válasza a hozzászólásokra

Nagyon köszönöm Nagy Ervin elvtárs hozzászólását és kiegészítését, amelyet a fővárosi közlekedés fejlődésével kapcsolatban tett. Különösen azért, mert az agglomeráció közlekedési helyzetének ilyen, vagy olyan alakulása alapvetően érintheti a fővárosi gazda­sági ágazatok munkaerő ellátását. Itt most nemcsak a tömegközlekedésről van szó, hanem távolabb gondolva, a motorizáció szélesebb körű elterjedésével az úthálózat alapvető meg­javításáról is. A Helsinki-i agglomeráció helyzetéről néhány tanulmány is ismert előttünk, amelyben kiemelten szerepel a főváros és környékének közlekedésfejlesztési terve, szoros összefüggésbe hozva a város gazdasági fejlődésével. Ezekkel a kérdésekkel már ma is foglalkozni kell komplex módon, bár még elsősorban a tömegközlekedés az, aminek a meg­oldására törekszünk. Ságvári Ágnes elvtársnő kérdései rendkívül figyelmet érdemelnek. Olyan kérdések vetődtek fel, amelyeknek a további kutatása nemcsak a közgazdászoknak, hanem a társada­lomtudományok más ágazataival foglalkozóknak is feladatát képezi. A külföldi városokról, ezen belül a szocialista országok fővárosairól, sajnos, viszonylag kevés összehasonlítható és értékelhető statisztikai adattal rendelkezünk. A területi statisztika müvelése az utóbbi évtizedben, pontosabban az utóbbi években nagyobb léptekkel haladt előre. Örömmel kell megállapítani, hogy a magyar kutatások, módszertani kidolgozások ezen a téren nem járnak az utolsó sorban. A magyar területi statisztikusok legutóbbi tudományos konferenciáján, a szocialista országok városi, illetve területi statisztikusai is részt vettek. Megismertünk olyan terveket és próbálkozásokat, amelyek számunkra is hasznosíthatók. Berlin esetében például városon belüli kisebb területegységek statisztikai megfigyeléséről is szóltak, Var­sóról és Belgrádról eléggé részletes adatok állnak rendelkezésünkre, sőt elemzések is. A következő kérdés a nők további foglalkoztatása és a népesedéspolitikai intézke­dések közötti összhangra vonatkozott. A népesedéspolitikai intézkedéseknek nem célja a nők foglalkoztatottságának a háttérbe szorítása, sőt, a határozat hangsúlyozza azoknak a feltételeknek a megteremtését, amelyek a gyermeknevelés terheit csökkenthetik, illetőleg a gyermekek bölcsődei, óvodai elhelyezését lehetővé teszik. A bölcsődés és óvodás korú gyermekek elhelyezésénél még nem értünk el olyan arányokat, ami szükséges lenne. Meg­győződésem, ha erőteljesebben érvényesül a lakásépítés komplexitása, ami a tervekben ki­emelten szerepel, akkor a nők foglalkoztatásának lehetőségei tovább szélesedhetnek. Gaz­dasági és társadalompolitikai szempontból indokolt és szükséges a nők munkavállalását elő­segíteni. A további kérdés az ipar intenzív és extenzív fejlesztésére és a termelőszövetke­zetek fejlődésének a bevándorlásokra gyakorolt hatására vonatkozott. Ezek az összefüggé­sek számos statisztikai vizsgálat tárgyát képezik. Az általános mezőgazdasági összeírások eredményeinek értékelésére most kerül sor, amely alapján a mezőgazdasági munka terme­lékenysége, és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma és munkaideje pontosabban meg­állapítható. Erre a kérdésre és a termelőszövetkezetek fejlődésére, az értékelések ered­ményeinek ismeretében részletesebb információkat kaphatunk, amelyek a kutatók rendelke­zésére fognak állni. Végezetül néhány következtetést szeretnék levonni az ülésen elhangzottakból. Az egyik az, hogy a városok fejlődésének vannak törvényszerűségei és ezek meg­ismerhetők. Ha ilyen törvényszerűségek vannak és ezek fellelhetők, akkor a várostervezés­nél, a hosszutávu területfejlesztési tervek készítésénél ezeket a tapasztalatokat fel kell használni. A másik általános megjegyzésem, hogy ezek objektiv törvényszerűségek. A gazda­sági és társadalmi élet általános fejlődésének törvényszerűségeiből következnek, tehát ad­minisztratív beavatkozással ezeket alapvetően nem lehet megváltoztatni, de fel kell használ­ni. A tudományos tervezés feladata ezeknek a törvényszerűségeknek a helyi viszonyokra va­ló alkalmazása, a társadalmi, gazdasági fejlődés szolgálatába állítása. Nagyon világosan kiderült az elhangzottakból, hogy szoros az összefüggés a népe­sedéspolitika és a gazdaságpolitika között. Ebben a kapcsolatban az optimális arányok ér­vényesülése a társadalmi fejlődés céljainak elérését eredményezheti. Egyrészt azt, hogy az ember éljen a kor követelményeinek szintjén, másrészt, hogy a város, illetőleg jelen eset­ben a főváros, megfelelően töltse be szerepét a településszerkezetben. 158

Next

/
Thumbnails
Contents