Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

B. SZEKCIÓ (Szocialista korszak) - HADHÁZI Gyula: Budapest népesedési viszonyai a nemzetközi összehasonlítás tükrében, 1945-1970 - HADHÁZI Gyula válasza a hozzászólásokra

Nagyon köszönöm Nagy Ervin elvtárs hozzászólását és kiegészítését, amelyet a fővárosi közlekedés fejlődésével kapcsolatban tett. Különösen azért, mert az agglomeráció közlekedési helyzetének ilyen, vagy olyan alakulása alapvetően érintheti a fővárosi gazdasági ágazatok munkaerő ellátását. Itt most nemcsak a tömegközlekedésről van szó, hanem távolabb gondolva, a motorizáció szélesebb körű elterjedésével az úthálózat alapvető megjavításáról is. A Helsinki-i agglomeráció helyzetéről néhány tanulmány is ismert előttünk, amelyben kiemelten szerepel a főváros és környékének közlekedésfejlesztési terve, szoros összefüggésbe hozva a város gazdasági fejlődésével. Ezekkel a kérdésekkel már ma is foglalkozni kell komplex módon, bár még elsősorban a tömegközlekedés az, aminek a megoldására törekszünk. Ságvári Ágnes elvtársnő kérdései rendkívül figyelmet érdemelnek. Olyan kérdések vetődtek fel, amelyeknek a további kutatása nemcsak a közgazdászoknak, hanem a társadalomtudományok más ágazataival foglalkozóknak is feladatát képezi. A külföldi városokról, ezen belül a szocialista országok fővárosairól, sajnos, viszonylag kevés összehasonlítható és értékelhető statisztikai adattal rendelkezünk. A területi statisztika müvelése az utóbbi évtizedben, pontosabban az utóbbi években nagyobb léptekkel haladt előre. Örömmel kell megállapítani, hogy a magyar kutatások, módszertani kidolgozások ezen a téren nem járnak az utolsó sorban. A magyar területi statisztikusok legutóbbi tudományos konferenciáján, a szocialista országok városi, illetve területi statisztikusai is részt vettek. Megismertünk olyan terveket és próbálkozásokat, amelyek számunkra is hasznosíthatók. Berlin esetében például városon belüli kisebb területegységek statisztikai megfigyeléséről is szóltak, Varsóról és Belgrádról eléggé részletes adatok állnak rendelkezésünkre, sőt elemzések is. A következő kérdés a nők további foglalkoztatása és a népesedéspolitikai intézkedések közötti összhangra vonatkozott. A népesedéspolitikai intézkedéseknek nem célja a nők foglalkoztatottságának a háttérbe szorítása, sőt, a határozat hangsúlyozza azoknak a feltételeknek a megteremtését, amelyek a gyermeknevelés terheit csökkenthetik, illetőleg a gyermekek bölcsődei, óvodai elhelyezését lehetővé teszik. A bölcsődés és óvodás korú gyermekek elhelyezésénél még nem értünk el olyan arányokat, ami szükséges lenne. Meggyőződésem, ha erőteljesebben érvényesül a lakásépítés komplexitása, ami a tervekben kiemelten szerepel, akkor a nők foglalkoztatásának lehetőségei tovább szélesedhetnek. Gazdasági és társadalompolitikai szempontból indokolt és szükséges a nők munkavállalását elősegíteni. A további kérdés az ipar intenzív és extenzív fejlesztésére és a termelőszövetkezetek fejlődésének a bevándorlásokra gyakorolt hatására vonatkozott. Ezek az összefüggések számos statisztikai vizsgálat tárgyát képezik. Az általános mezőgazdasági összeírások eredményeinek értékelésére most kerül sor, amely alapján a mezőgazdasági munka termelékenysége, és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma és munkaideje pontosabban megállapítható. Erre a kérdésre és a termelőszövetkezetek fejlődésére, az értékelések eredményeinek ismeretében részletesebb információkat kaphatunk, amelyek a kutatók rendelkezésére fognak állni. Végezetül néhány következtetést szeretnék levonni az ülésen elhangzottakból. Az egyik az, hogy a városok fejlődésének vannak törvényszerűségei és ezek megismerhetők. Ha ilyen törvényszerűségek vannak és ezek fellelhetők, akkor a várostervezésnél, a hosszutávu területfejlesztési tervek készítésénél ezeket a tapasztalatokat fel kell használni. A másik általános megjegyzésem, hogy ezek objektiv törvényszerűségek. A gazdasági és társadalmi élet általános fejlődésének törvényszerűségeiből következnek, tehát adminisztratív beavatkozással ezeket alapvetően nem lehet megváltoztatni, de fel kell használni. A tudományos tervezés feladata ezeknek a törvényszerűségeknek a helyi viszonyokra való alkalmazása, a társadalmi, gazdasági fejlődés szolgálatába állítása. Nagyon világosan kiderült az elhangzottakból, hogy szoros az összefüggés a népesedéspolitika és a gazdaságpolitika között. Ebben a kapcsolatban az optimális arányok érvényesülése a társadalmi fejlődés céljainak elérését eredményezheti. Egyrészt azt, hogy az ember éljen a kor követelményeinek szintjén, másrészt, hogy a város, illetőleg jelen esetben a főváros, megfelelően töltse be szerepét a településszerkezetben. 158