Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)
B. SZEKCIÓ (Szocialista korszak) - HADHÁZI Gyula: Budapest népesedési viszonyai a nemzetközi összehasonlítás tükrében, 1945-1970 - BORA Gyula
hanem növekedett az iparban foglalkoztatottaknak az aránya. Oka az, hogy a brit gyarmatbirodalom és London korábbi fejlődésének eredményeként már a múlt század hatvanas éveiben egy igen erős tercier szektor alakult ki, amikor még London ipara viszonylag kisebb méretű volt, Londonban csak a századforduló után, az agglomeráció bővülésével együtt növekedett az ipar. 5. Általános vonás és szintén fejlődési tendencia, hogy a nagyvárosok gazdasági centrum jellege erősödik. A tőkés országokban többek között az állammonopolista kapitalizmus okozza ezt a tendenciát. A szocialista országokban pedig a gazdasági élet centralizációja, a termelőeszközök szocialista tulajdonának megteremtése hatott erre a folyamatra. Némely országban a gazdasági élet túlságosan is a nagyvárosokra koncentrálódik, különösen olyan nagyvárosokban, amelyek egyedüliek az adott országokban, mint Budapest, Koppenhága vagy Bécs. 6. Általános nagyvárosi tendencia a zsúfoltságnak valamilyen formában való megjelenése, illetve a zsúfoltság növelése. Sajnos, ez Budapest esetében is fennáll. 7. A nagyvárosok környezeti adottságai állandóan romlóban vannak, a környezeti szennyeződések, ártalmak stb. növekednek, amikkel szemben fel kell venni a harcot. Budapesten ezen a téren az utóbbi évtizedekben határozott romlás mutatkozott meg, annak ellenére, hogy az utóbbi években a környezetvédelem érdekében már az első fontos lépések megtörténtek. 8. A nagyvárosok többségében a további növekedést szabályozó határozott korlátozási intézkedések is felismerhetők. Ezek a korlátozások a legkülönfélébbek, részben adminisztratív államigazgatási elhatározások, részben bizonyos gazdasági módszerek. Magyarországon a gazdasági élet decentralizálása például a vidéki ipartelepítés, amely Budapest további ipari növekedését kivánja megakadályozni és az utóbbi kategóriába tartozik. Budapesten ilyen intézkedésnek számitott az üzemeknek a kategorizálása és egyes üzemek kitelepítése. 9. A nagyvárosok fontos jellemvonása, hogy határozott ipari struktúrájuk van. Szeretném ezt az általános ipari szerkezetet összehasonlítani a budapestivel, megállapítani, hogy milyen különbségek vannak és azok miből adódnak. A nagyvárosok különböző'ipari bázisokról indultak el fejlődésük kezdetén. Budapesten az élelmiszeripar volt ilyen induló iparág, Londonban például a butor-, a cipő- és a ruházati ipar. Egyes nagyvárosoknak hagyományos régi ágazatai voltak, mint Koppenhágának a porcelángyártás, vagy az ezüstötvös müvesség, vagy Amszterdamban a gyémántköszörülés. Ezek az iparágak egy bizonyos történelmi helyzetben még fontosak voltak, de később a többi iparágakkal szemben jelentőségük csökkent. A későbbiekben már általános tendenciává vált, hogy egy ipari bázisról kiindulva a nagyvárosokban olyan ipari szerkezet fejlődött ki, amelyik bizonyos általános tendenciákat, általános ismérveket mutat. A nagyvárosok iparágazatai két nagy csoportra oszthatók: Az első csoportba tartoznak azok az iparágazatok, amelyek természetszerűleg a na gyvárosok milliós népességének a napi igényeit hivatottak kielégíteni. Ide sorolandók az energia-, gáz- és vízszolgáltatás, az élelmiszeriparnak számos ágazata és a javitóipar, amelyek nélkül a nagyvárosok nem lehetnek meg, és ezért minden nagyváros ipari szerkezetében megtalálhatók. Az ágazatok másik csoportja az, amelyekre az mondható, hogy tipikusan nagyvárosi ágazatok, azok, amelyek elsősorban a nagyvárosokra koncentrálódnak és a nagyvárosokban jelennek meg. Főbb jellemzőik a következők: A kisebb fajlagos energia- és anyagigény, eltolódás a mind magasabb értéket, szaktudást, technikai szinvonalat, tudományos alapot igénylő ágazatok felé. Továbbá a nagyvárosi iparágak általában és egyre erősebben export orientációjuak, ami többek között a nagyvárosok nemzetközi helyzetével, a nagyvárosok gazdasági központi szerepével is kapcsolatos. Áttekintve a fontosabb iparágazatokat és azok budapesti helyzetét, a következő fő megállapítások tehetők. Általában ma már az alapanyagipar a nagyvárosokban minimális jelentőségre szorult vissza. Egyetlen alapanyagipari ágazat a kohászat, amelyik a nagyvárosok többségében még továbbra is határozott szerepet kap (például Londonban, Párizsban, Varsóban, Moszkvában, Budapesten). Ez a jelenség azzal kapcsolatos, hogy a nagyváros ipara nagy acélfogyasztó, ezért a termelési kapcsolatok a feldolgozó ipar és a kohászat között rendkívül szorosak. 151
