Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

B. SZEKCIÓ (Szocialista korszak) - HADHÁZI Gyula: Budapest népesedési viszonyai a nemzetközi összehasonlítás tükrében, 1945-1970

b) Az idősebb korúak részaránya lényegesen az átlagos szint fölött van azokban a városokban, amelyekből a lakosság nagy számban költözik ki. Az elvándorlók túlnyomó része ugyanis produktiv korú. Ilyen jelenség figyelhető meg például Koppenhágában, Stockholmban, Zürichben. Nagyon érdekes, hogy Hamburgban is érezhető már az elvándorlás hatása a 60-as évtizedben, holott az 50-es években még jelentős népességnövekedést mutatott és emiatt az I. fejezet 2. pontjában az erősen növekvő népességű városok között szerepelt. c) A gyermekkoruak arányát általában mindenütt a belső tényezők, a reprodukció mértéke határozza meg. A népesség területi mozgása ugyanis kisebb mértékben érinti ezt a korcsoportot, mint a munkaképes koruakét, azoknál a személyeknél, akik ideiglenes jelleggel, munkavállalási szándékkal, családjuk nélkül változtatnak lakóhelyet. (Budapesten például a 60-as évtizedben ideiglenes jelleggel beköltözők között a munkaképes kornál fiatalabbak csak mintegy 4 %-ot képeztek. ) A népesség kormegoszlása (%) Város 0-14 15-59 60évesek részaránya (%) Budapest 1949 1970 18,0 14,3 70,6 66,3 11,4 19.4 Hamburg 1950 1970 19, 6 18, 3 63,7 58,1 16.7 23.6 Helsinki 1950 1969 23,2 20,2 66,5 65,5 10.3 14,3 Koppenhága 1950 1970 21,6 15,4 63,9 59,3 14,5 25.3 München 1950 1971 17,3 15,9 68,0 59,5 14.7 24,6 Stockholm 1951 1969 20.3 15,4 65,3 62,7 14,4 21,9 Varsó 1950 1970 21,2 17,7 69,4 66,6 9.4 15,7 Zürich 1950 1970 17,3 14,8 69,1 63,2 13,6 22,0 2. Budapesten a munkaképes korú lakosság viszonylag magas aránya mellett kiemelkedő a gazdasági aktivitás foka, és lényegesen felülmúlja a vidékit is. A népesség gazdasági aktivitása nemzetközi mércével nézve is az élenjárók közé tartozik. Kevés az az ország, amelyben az aktiv kereső tevékenységet folytatók részaránya az egész népességszámon belül eléri az 50 %-ot. Emellett Magyarországon, igy Budapesten is, a népesség elég jelentős hányada inaktiv keresőnek minősül, tehát valamilyen önálló jövedelemmel rendelkezik, bár nem dolgozik. Ez összefügg a nyugdíjazás korhatárával (55, ill. 60 év - ujabb rendelkezések szerint egyes foglalkozásoknál további korkedvezmények vannak), a nyugdíjjogosultság kiterjesztésével és 1967 óta a gyermekgondozási szabadság ill. segély bevezetésével. Az elmúlt 20 év alatt a népesség gazdasági aktivitása nagymértékben fokozódott. 1970-ben a népesség 55, 2 %-a volt aktiv kereső, az 1949. évi 48, 2 %-kal szemben. A változásokról a következő táblázat nyújt áttekintést: 146