Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Nagy Lajos: A Buda visszafoglalását ábrázoló lotharingiai gobelinek kérdései = Zur Frage der Lotharingischen Gobelins mit der Darstellung von Buda 113-129
A nancy-i, a luneville-i és a la malgrange-i gobelinszövő műhelyek, illetőleg manufaktúrák működése — főképp Michel Antoine kutatásai alapján — tisztázottnak tekinthető. Bizonyos az is, hogy a kis győzelmi sorozat teljességében, a nagy győzelmi sorozatból tizenhat gobelin Mitté irányításával 1705—1717 között Nancy-ban készült, négy pedig a nagy győzelmi sorozatból az 1720-as évek közepén La Malgrange-ban Bacor vezetésével. A kis győzelmi sorozaton a lotharingiai ház címere szerepel (arany pajzs, vörös szalagon három ezüst sas), a nagy győzelmi sorozaton pedig a lotharingiai és az orleansi ház kettős címere. Miként a magyar szakirodalomban, úgy a külföldiben is bizonytalanság uralkodik a gobelinek vázlatait, a vázlatok forrásait illetően. A magyar szakirodalom Herbei tervezeteit, van der Meulen és Mitté vázlatait említi csak, különösebb bizonyítékok nélkül, s figyelmen kívül hagyja a sorozatok készítési idejét, a feltételezett tervezetek és vázlatok felhasználási lehetőségeit. Michel Antoine jónéhány művész nevét említi a gobelinekkel kapcsolatban: Herbel-t a kis sorozat, Du Rup-öt, Martin-t, Guyon-t, Jacquard-t és Gergonne-t a nagy sorozat révén. Ők — Michel Antoine szerint — a gobelinek szövéséhez szükséges kartonokat készítették (rajzolták és színezték), de nem tért ki sem ő, sem mások arra a kérdésre, hogy ezek a gyártási művelethez szükséges rajzok milyen források alapján keletkeztek. Azt pontosan tudjuk ma már, hogy kik és mikor szőtték a kis és a nagy győzelmi sorozat gobelinjeit, és azt is tudjuk, hogy a szövéshez szükséges kartonokat kik készítették. A két budai gobelin tehát nem La Malgrange-ban, hanem Nancyban készült, az első (a most is Natncyban levő) talán Charles Herbei, a második (a Bécsben levő és Budapesten kétszer is kiállított) pedig bizonyosan Du Rup vagy J. B. Martin kartonja alapján. Az előképek (rajzok, esetleg festmények) kérdését azonban ez nem oldja meg. A gobelinekkel kapcsolatban ismert művészek közül Charles Herbei szerepe a leginkább kérdéses. Ö semmiképpen nem vehetett részt a gobelinek kivitelezésében, hiszen 1702-ben már meghalt. Tudjuk viszont, hogy 1656 körül született Nancy-ban, s hogy mint festő elkísérte Lotharingiai Károlyt a hadjárataira, majd Bécsben, Lipót császár udvarában tevékenykedett. Lotharingiai Lipót herceg és felesége Nancy-ba való ünnepélyes bevonulásakor, 1698ban Herbei készített a diadalív díszítésére huszonöt képet. A hagyományok szerint ezek lettek később a győzelmi sorozatok mintái, legalábbis a kis győzelmi sorozaté. 10 A kis győzelmi sorozatnak azonban már eddig is három előképe (mintája?) volt ismert. A Buda elfoglalását és kifosztását ábrázoló gobelineknek nemcsak a témája, hanem a rajza is azonos az innsbrucki Hofburgban levő két nagy méretű olajfestménnyel (Einstürmung von Ofen, Das verwüstete Ofen), amelyeknek a festője ismeretlen. Egyesek Franz Josef Textor (más néven Weber) allgau-i származású festő és rézmetsző műveinek tartják, de szóbajöhető készí10 Herbelről: Thieme— Becker, XVI. (1923) és Horváth Henrik, H. Heinrich Faust és a bécsi gobelinek. Tanulmányok Budapest múltjából, I. (1932) 62—63. Az a feltételezés, hogy Herbei olajfestményei az 1719. évi luneville-i tűzvész alkalmával pusztultak volna el, nem állja meg a helyét. Michel Antoine kutatásai szerint ez dokumentumokkal nem bizonyítható, s az sem biztos, hogy ezek a képek a luneville-i kastély díszítésére szo'gáltak, valószínűbb, hogy Nancy-ban függöttek. 120
