Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Kumorovitz L. Bernát: Adatok Budapest főváros Árpád-kori történetéhez = Beiträge zur Geschichte der Haupstadt Budapest im Zeitalter der Árpáden 7-37
mellett — az óbulai királyi ház őreiről (... de custodibus regie domus) s az udvari főméltóságok ottan lakó szolgáiról is megemlékezik 3 ' és 5. IV. Béla 1269-i, a veszprémi püspökségnek okozott károk jóvátételéről szóló (állítólag hamis) oklevele/ 1 1. Az 1212. évi oklevélpár értékesítése a múltban s rövidebb változatának kritikája Az 1212. évi oklevélnek egy hosszabb és egy rövidebb változatát ismerjük. (Az elsőnek — eddigi tudomásunk szerint — három középkori és három újkori átírása maradt ránk, a rövidebbnek azonban az eredetijét is bírjuk.) A Salamon Ferenc előtti történetíróink mind a két változatot hitelesnek és valódinak tartották. 5 így 1855-ben Wenzel Gusztáv fí , 1863-ban pedig Knauz Nándor 7 . A hoszszabb változatot Salamon gyanúsnak, illetőleg hamisnak 8 minősítette, mivel pedig csak az 1295. évi átírását ismerte, azért 1295-ben vagy kevéssel 1295 előtt készítettnek nyilvánította. A rövidebb változat szerinte csak a hosszabbiknak első fogalmazata. Pauler Gyula mind a két változatot kritika nélkül használta 9 . Karácsonyi János pedig a Hamis stb. oklevelek jegyzékébe sem vette fel őket 10 . 1916-ban Szentpétery Imre mind a kettőt még kétes hitelességűnek tekintette 11 , 1923-ban azonban, amikor bekerültek Kritikai Jegyzékébe, a hosszabb változatot megjegyzés nélkül hitelesnek 12 , a rövidebbet pedig hamisnak nyilvánította azzal a megjegyzéssel, hogy az a hosszabb változat alapján szerkesztett hamisítvány 13 . Bártfai Szabó László Öbuda középkori határaival foglalkozva 14 a hosszabb szerkesztést (Szentpétery alapján) hitelesnek, a rövid oklevelet pedig hamisnak vette; szerinte azonban ez sem „szorosabb értelemben vett" hamisítvány 15 . 1938-ban megismételte véleményét. 16 1936-ban — mindenben Szentpétery megjegyzéseire támaszkodva — Gárdonyi Albert közölte a két változat szövegét oklevéltárá3 Gárdonyi: Uo. 12. 4 Gárdonyi: Uo. 103—108. 5 De már XVIII. századi történetkutatóinkban is gyanút keltett az a körülmény, hogy ugyanazon ügyben és egyidőben két oklevelet adtak ki — anélkül, hogy azt megokolták volna. Katona szerint ennek az lehet a magyarázata, hogy az egyik oklevél a káptalan, a másik pedig a prépost részére készült, azonban lehet a dolognak más, ma már ismeretlen oka is, vagy esetleg az egyik példánynak az évszáma hibás. (Hist. Őrit. V. 160.) 6 Budai regesták. Magyar Tört, Tár I (1855) 77. 7 A budai káptalan regestái. Magyar Tört. Tár XII (1863) 6. 8 Budapest története. II. Budapest, 1885. 154. és uo. III. 26. 9 A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt. (Röviden: MNT.) I 2 . Budapest, 1899. 344. 10 A hamis, hibás keletű és keltezetlen oklevelek jegyzéke 1400-ig. Budapest, 1902. — Történelmi Tár. Új folyam. (Pótlások.) IX (1908) 24—49. 11 Szentpétery I.: II. Endre király pecsétjei az oklevélkritika szempontjából. Turul 34 (1916) 9. 12 Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. (Regesta regum stirpis Arpadianae critico-diploinatica. Röviden: Krit. jegyz.) Budapest, 1923. 272. reg. 13 Uo, 280. reg. 14 Óbuda egyházi intézményei a középkorban. Budapest, 1935. 47—49. 15 Uo. (a 3. sz. reg. végén!) — Különben ő az első, aki tüzetes vizsgálatnak vetette alá a két oklevelet; ezt azonban nem diplomatikai kritika céljából tette, összehasonlításra pedig alkalmatlan szövegeket használt, ezért eredményei nem megnyugtatók. 16 Pest megye történetének okleveles emlékei. 1002—1599-ig. (Röviden: Pest m.) Budapest, 1938. 3—4. 8
