Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Borsos László: Régi budai házösszeírások 57-77

hozzátartozói, személyzete. Ezeknek számát a 6 kisebb laktanyában elhelyezett helyőrséggel együtt 5000-re, Buda összes lakosait pedig 22 500-ra becsülték.

56 Az 1805. évi összeíráskor készültek olyan jegyzékek is, melyek a diéta tagjainak elszállásolására alkalmas házakon kívül az összes lakásokat is magába foglalták. Ezeknek adataiban világosan tükröződnek a Vár kivételesen magas lakásviszonyai. Víziváros 742 ház 1958 lakás 3946 szoba 2,02 átlaggal Üjlak 386 ház 598 lakás 1092 szoba 1,81 átlaggal Tabán 982 ház 1237 lakás 2189 szoba 1,73 átlaggal Országút 283 ház 468 lakás 961 szoba 2,04 átlaggal Krisztina 263 ház 458 lakás 850 szoba 1,66 átlaggal 2656 ház 4719 lakás 9038 szoba 1,91 átlaggal Szóval a lakásonkénti átlagszobaszám még a várbeli földszinti lakásokét sem érte el. A lakások legnagyobb része egyszobás volt és földszinten feküdt, hisz a Vízivárosban 179, Újlakon 6, Tabánban 110, Országúton 22, Krisztinavárosban 13 egyemeletes ház állt, a kétemeletesek száma összesen 8 volt. Megemlítjük, hogy az 1807. évi országgyűlést Budára hívták össze. Ennek előkészítésére az 1805. évi összeírást kiegészítették. összefoglalás 1437-ben a Várban 312 lakóházat, 679 szobát, 1416 lakókamrát, tehát 2095 helyiséget írtak össze, 1805-ben pedig 2162-őt, melyből a nádori jelentés 2093-at talált elszállásolásra alkalmasnak. A két szám közel egyenlő, pedig a barokk városrendezések, a hatalmas kolostorépítkezések miatt a lakóházak száma 2

/a-ra csökkent. A szűk zsákutcák megszüntetése és a házak összevonása pedig fellazította a beépítést, mivel — a Dísz tér 4—5. sz. kivételével — az udvarok egyesítésekor lebontották a régi telekhatárokon állt udvari szárnyakat, a Bástyasétány kiszélesítésekor pedig a várfalig kiszökellő épületrészeket. Egyidejűleg a házak is alacsonyabbak lettek, 19 földszintes házra 12 kétemeletes esik, az átlagos épületmagasság két szint alatt maradt. A várfalakra néző többemeletes „casa forték" helyén alacsony melléképületek és kerítések álltak, s az udvari szárnyak egy része is földszintes volt. Az alaprajzok is lazábbak lettek. A szűk és meredek egykarú (Szent Háromság u. 7.), vagy csigalépcsők (Tárnok u. 16.) helyett tágasabb, két- vagy háromkarú lépcsőházak épültek, sokszor melléklépcsőkkel. Egyre gyakoribb lesz 56 Rosier (János Kristóf) ; Kalender von Ofen und Pest für 1809. Pest 1809 35, 37. o. 70