Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Kubinyi András: A magyarországi városhálózat XIV-XV. századi fejlődésének néhány kérdése = Einige Fragen zur Entwicklung des Städtenetzes von Ungarn im 14. und 15. Jahrhundert 39-56

száma negatív volt: rá voltak utalva a bevándorlókra.

84 A meggazdagodott mezővárosi polgár bevándorló vagyona erősítette a város tőkeerejét, a szegény zsellér a munkaerők számát. A költözés megszorítása tehát a városi lakosság számának esését is jelentette. Budán konkrétan ki tudjuk mutatni a hanyatlás tüneteit az 1510-es évektől.

85 Ez azonban az 1510-es évek elejének középeurópai gazdasági válság hatásával is összefüggött.

86

Városainkból és mezővárosainkból külföldi egyetemre iratkozók száma 1515-től rohamosan esik. Mohács és főleg 1541, Buda eleste azután végleg megakasztja a fejlődést. 1531-ben ugyan Szapolyai János király visszaállítja a költözés jogát és egyébként is igyekszik támogatni a városokat és mezővárosokat,

87 de ennek az ország központjának török kézre esése után már nem volt hatása. Ilyenformán a török hódítás valóban a pontot tette a városok emelkedési korszakára. 8/5 Kubinyi A., Budai és pesti... i. m. 233, 284. — Fiigedi E., A középkori Magyarország történeti demográfiájának mai állása. Demográfia (1969) 504—505. 85 Ld. 41. j.-ben id. munkánkat, 233—240. 86 Uo. 237. és 240. o. 33. j. 87 Uo. és Kubinyi F., János király budai országgyűlése az 1530-ik év végén. Századok 10 (1876) 581—583. 52