Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Tóth Imre: Az Elzett-gyár története = Die Geschichte der Fabrik ELZETT 433-460

Természetes lenne a terv állandó emelése, a gyár bővítése és fejlesztése. Azonban ennek útjában áll az állandósult munkaerőhiány. Ez ellen több próbálkozás történt. 1968-ban a könnyűlakat gyártmányok szerelését bérmunkában kiadták a Ceglédberceli MGTSZ melléküzemének. A kísérletezésből eredménytelen kínlódás lett. 1970-ben a bútorzárgyártást részben a Hajdú-Bihar megyei Finommechanikai Vállalathoz telepítették. Az eredmény 10 milliós lemaradás a belkereskedelem rovására.

24 1970-ben felszámolták a ceglédberceli bérmunkát, s a könnyűlakat-szerelést Szécsénybe vitték. Az ipari tapasztalat és az ipari fegyelem hiánya miatt, noha minden gépet, anyagot és szakirányítást megkaptak, tervüket csak 55—60%-ra teljesítették. Azonban Ceglédbercelhez képest ez olyan kimagaslóan jó eredmény, hogy a gyár vezetőit most még optimizmus tölti el, és bíznak a szécsényi próbálkozás sikerében. Ezek a megfigyelések is igazolják, hogy a vidéki ipartelepítés nem problémamentes. 1970-ben az épületzár- és vasalásprofil teljes egészében Sopronba települt. Sopronban gyártási fennakadás nem volt, hiszen ott eddig is folyt épületzárgyártás, most csupán teljesebbé vált a profil. A felszabadult helyet és kapacitást részben a Zsiguli-zárgyártás kapta meg. Befejezésül egy egészen szokatlan és negatív példával is igazoljuk, hogy az Elzett valóban igen jó hírnevet vívott ki magának a világban. Gyakran kényszerül a gyár védjegybirtoklás ügyben pereket folytatni a világ legkülönbözőbb részeiben. A közelmúltban Thaiföldön és Törökországban hoztak forgalomba zárakat és lakatokat Elzett-jelzéssel. Nagyon gyakran előfordul, hogy egy-két betű megváltoztatásával próbálnak visszaélni az Elzett márka jóhírével. Törökországban árusítottak már Elizett Ható lakatot. (Elzett Cató-val való visszaélés.) Találkoztunk már Elzzett Rutóval. (Elzett Rotó-val való manipulálás).

25 . A hamisítások és védjegybitorlások özöne bár negatív példa, de mégis csak azt igazolja, hogy az Elzett fennállásának 52 éve alatt nevet és rangot vívott ki magának a világban. Az ember és a gyár A két világháború között a vasas szakmában a legjobban fizető munkahelyek hírében az alábbi gyárak állottak: Gamma, Optikai Művek, Danuvia, Elzett. Kallósnak elve volt, hogy valamivel mindig többet fizessen, mint a többi gyár. Egyik magánlevelében írta : Megelégedett embereket akarok látni gyáraimban, akik jó kedvvel dolgoznak, s nem kívánkoznak másüvé. — Módjában is állott valamivel többet fizetnie, mert az Elzett, mint versenytárs nélküli gyár — legalábbis a belső piacon — a maga szabta áron értékesítette termékeit.

26 A GYOSZ többször kifogásolta a megengedettnél magasabb béreket. Azzal érveltek, hogy ez izgatólag hathat a többi gyár munkásaira. A László Zoltán-féle műhely 1922-ben vált gyárrá. A 100-as alkalmazotti létszámot 1926-ban érték el. 1933-ban a fizikai munkások száma is elérte a 100 főt. Ettől kezdve egyenletes volt a növekedés, az 1000-as létszámot 1944-ben érték el. Az öltözőszekrényt 1936-ban rendszeresítették az Elzettben. Gyáraink öltözőszekrénnyel való ellátottsága még nincs feldolgozva. Azonban az tény, hogy 1936-ban még igen sok, az Elzettnél nagyobb üzemben, a munkások a műhelyekben falba vert szögre akasztották a kalapjukat. Az étkeztetést 1940-ben vezették be. Köztudott, hogy igen sok gyárban erre csak a felszabadulás után került sor. 456