Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Tóth Imre: Az Elzett-gyár története = Die Geschichte der Fabrik ELZETT 433-460

1944 november 7-én az alábbi nyersanyagok, polgári és katonai gyártmányok voltak a gyár területén: katonai polgári 5 tonna 300 tonna készáru 60 tonna 200 tonna félkészáru 272 tonna 750 tonna nyersanyag 350 tonna 230 tonna berendezés A katonai készáru azért volt viszonylag kevés, mert azt azonnal elszállították. A nagy polgári készárukészlet viszont lehetővé tette, hogy az Elzett a felszabadulás után azonnal megjelenhessen a piacon. A gyár felszabadulása, az államosítás és a további fejlődés Űjpest felől a Nyugati Pályaudvar irányába előnyomuló felszabadító szovjet katonai egységek 1945. január 13-án érték el a gyárat. Az Elzett felszabadult. A háború okozta pusztítások következtében a közművek szolgáltatásai szüneteltek. A gyár önálló áramfejlesztő teleppel nem rendelkezett, így a villanyáram hiánya miatt a munka nem indulhatott meg. Kallós Ernő, aki Gans segítségével még szeptemberben kiszabadult a Gestapo fogságából, s szeptembertől januárig Budán bujkált, mikor hírét vette gyára felszabadulásának, átszökött a frontvonalon, s megjelent az Elzettben. Beszállingózó munkásaival leltárt készíttetett a gépekről, nyersanyagokról, félkész és késztermékekről. A félkész és készáru mennyiségét már ismertettük. A felszabadulás pillanatában a gyár az alábbi gépparkkal rendelkezett : szegecselőgép 1 db különféle présgép 78 db vízszintes gyalugép univ. szerszámmaró gép esztergapad marógép gyorsfúró gép síkcsiszoló gép cilinder üregelőgép elektromotor kulcsmaró gép csap automata csavar-automata gépi köszörű körolló automata fűrészgép légkompresszor mágnesmentesítő gépcsop. közlőmű kalorifer satu kovács üllő 2 db csiszoló-dob 18 db 1 db 1 db 17 db 14 db 27 db 5 db 1 db 185 db 7 db 9 db 2 db 2 db 2 db 2 db 1 db 1 garn, 5 db 27 db 48 db 448