Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Tóth Imre: Az Elzett-gyár története = Die Geschichte der Fabrik ELZETT 433-460

TÓTH IMRE AZ ELZETT-GYÁR TÖRTÉNETE Az Elzett Fémipari Művek a magyarországi tömegcikkipari gyártás egyik nagyvállalata. Az alábbi 8 gyár tartozik irányítása alá : Zár- és Lakatgyár Acél- és Fémáru Gyár Tűzoltókészülék Gyár írószer Gyár Lemezáru Gyár Sodronyáru Gyár Az Elzett Flim Soproni Gyára Az Elzett Flim Sátoraljaújhelyi Gyára Tanulmányunkban a régi Elzettel, vagyis a mai Zár- és Lakatgyár történetével fogunk foglalkozni. Ez a gyár adta a nagyvállalatnak az Elzett nevet, mely a gyáralapító László Zoltán nevének kezdő betűiből, illetve annak német kiejtéséből született. (L. Z. Elzett.) Az 1919-es alapítású gyár az elmúlt évtizedek alatt a világ egyik legjelentősebb zár- és lakatgyárává fejlődött. Termékeit az egész világon ismerik, keresik és becsülik. A gyár létrejötte, fejlődése a részvénytársaság megalakulásáig László Zoltán, aki a későbbi zár- és lakatgyár névadója lett, 1889-ben született. Kitanulta a lakatos szakmát, majd felszabadult segédként az akkori Osztrák—Magyar Monarchiához tartozó Csehországba került s a Skoda-gyár pilseni üzemében lett művezető. Itt érte a monarchia összeomlása. Csehszlovákia megalakulása után nem maradt Pilsenben, hanem hazatért Magyarországra s Győrött telepedett meg. Sorsa további alakulásában, valamint a gyár létrejöttében igen nagy szerepe volt Kallós Ernőnek, akivel kettős sógorságban állott. A felesége Kallós lány volt, Kallós Ernő pedig László lányt vett feleségül. Kallós Ernő 1885-ben született. 1919-ben már a cipőpaszta szakma elismert embere volt, s terpentin importőrként tevékenykedett. Ekkor már bizonyos pénzzel is rendelkezett, s a nincstelenül Magyarországra visszatérő sógorának új életpályája megindításához ő kölcsönzött tőkét. Kallós Ernő később az ország legtekintélyesebb cipőpasztagyárosa lett, magyarországi tulajdonosa és részvényese a Schmotll és Kallós RT. cipőpasztagyárnak. 28 Tanulmányok Budapest múltjából 433