Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Rózsa Miklós: A budai Auguszt cukrászda = Die Konditorei Auguszt in Buda 393-432
Wikus cukrásznál, 47 1893-ban szabadult, és ugyanabban az évben Wikus Károlytól kilépett. 48 Az ipartestület 1893. március 28-án állított ki részére munkakönyvet. Ezt követően anyja üzletében tevékenykedett. Anyja azonban csak 1895. augusztus 29-én jelentette be, mint nála dolgozó segédet. 49 Az ipartestületi segéd-nyilvántartókönyvnek van egy rovata, amely „A munkábaállás folyamatosságában beállott hosszabb szünetelés igazolása" céljára szolgál. Ebben a rovatban látható kérdőjel nyilván az 1893. március 28. és 1895. augusztus 29. közötti időszakra vonatkozik. Feltehetőleg erre az időszakra esik: a családi hagyomány szerint egy bécsi cukrásznál és egy Bécs melletti szanatórium cukrászműhelyében, valamint egy szegedi cukrásznál fennállott alkalmazása. Auguszt József nem cukrász, hanem szobrász szeretett volna lenni. A művészetek iránti érdeklődése már ifjú korában jelentkezett. 17 éven korában készített grafikája 50 és még inas korában írni kezdett receptkönyvében 51 fennmaradt két tortarajza kitűnő rajztehetségről tanúskodik. Auguszt József plasztikai alkotásai közül katonakorában 52 egyik parancsnokáról mintázott mellszobor, és a kunok által elrabolt magyar lány megszabadításáról szóló Szent László-mondát tragantban megjelenítő kétlovas szoborcsoport ismeretes. Az 1944/45. évi budapesti ostrom alatt Auguszt József lakásának pusztulásakor mindkét alkotás tönkrement. A mellszoborról annak mintázása közben készült fénykép, a másikról pedig, mint teljesen kész alkotásról készült egykorú fénykép maradt fenn. A kétlovas szoboralkotás volt az, amellyel az Auguszt cukrászda az 1896. évi Ezredéves Országos Kiállításon részt vett, 53 ' s amelyért a bíráló bizottság „Elismerő oklevél" kiállítási kitüntetésben részesítette, Auguszt József pedig azért a „Sikeres és buzgó közreműködésért", amellyel a cég kitüntetésre érdemes kiállítási részvételét előmozdította, a „Közreműködők érme" kitüntetést és az 47 A Wikus cukrászdát Wikusch Károly 1844-ben alapította. Az üzlet a Nagy-Híd utcában, 676. házszám alatt volt. Ez Auguszt József inasévei idején Deák Ferenc utca 17. szám (jelenleg: 24424 hrsz.) Üzletét örökbefogadott fia (korábban Pichler Károly) vette át, majd ennek 1892. vagy 1893. évi halála után özvegye, 1904-től kezdve pedig az alapító unokája — szintén Károly — vitte tovább, aki azt 1906. VIII. 9-től saját iparigazolványa alapján vezette. A Deák Ferenc utcai ház 1911. évi lebontása után 1912-re felépül a helyén álló mai ház. Wikus Károly üzletét a bontás miatt előbb Deák Ferenc utca 23. sz., majd egy év múlva Múzeum körút 9. szám alá helyezte át. Üzlete 1928. IX. 1-től Üllői út 3. sz. alatt volt. Ipara űzésének 1935. VIII. 1-i megszüntetésével megszűnik a 91 évig apáról fiOra szállott üzlet. — P. U. Rel. a. n. 14.732., — PESTI DIVATLAP 1844. I. 277., — Pesther und Ofner Wegweiser, Kalender... 1846—1852., — P. lt. Tan. ir. II. 695/1864., — Ua. Visszaszállított Pesti Városi Törvényszék iratai 70.251/1864 iktatószám. (A II. 5913/1861—1865 irattári számú iratcsomó kiselejtezve.) — UNIÓ. A Budapest Székesfővárosi Sütők, Cukrászok és Mézeskalácsosok Ipartestületének Hivatalos Közlönye 1904. XI. 20., — Tervtár. Dunabalparti 24.424. hrsz.-u ingatlan — A IV. ker. elöljáró által kiadott 18.669/1912.— IV. ker. elölj. sz. használatbavételi engedély. 48 F. It. Budapesti Sütők Ipartestületének iratai. Segédnyilvántartókönvv. 1892—93. No. 4190. 49 Ua. 50 Vízhordó leány. 15 X 26 cm ceruzarajz. Auguszt Erzsébet hagyatékában. 51 Auguszt Elemér tulajdonában. 52 1896-ban sorozták be és a 2. szekerész-ezrednél szolgált. 53 Catalogue Général de l'exposition nationale du millénaire. Édition officielle. Bp. 1896. Groupe XIX. Produits alimentaires de l'industrie. — 18.; Matlekovics Sándor: Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredményei. I—IX. Bp. 1897—1898. VIII. 290. 402
