Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1888-ban : adalékok Budapest társadalomtörténetéhez a dualizmus korában 3. = Die Höchstbesteuerten von Budapest im Jahre 1888 359-392
tagja. És mint egy másik, ugyancsak még a reformkorban a terménykereskedelemből elindult család 1873-ban is már többszörös rt.-igazgató tagját a Pesti Hazai igazgatóságában Kunewalder Lipótot látjuk viszont. Herzl Tivadar, a Herzog M. L. terménykereskedő cég egyik jegyzője már 1873-ban is sokszoros rt.-igazgató, bár még nem virilista: 1888-ban 3998 frt adójával már virilistaként a Budapesti Váltóüzlet Rt. és a MOKTÁR igazgatóságának tagja. Változatlanul rendkívül kiterjedtek a hatvani Deutsch család részvénytársasági kapcsolatai: Sándor, Bernát és József (1888-ban is összesen közel 9000 frt adóval és sokféle, ára egyformán jövedelmet hajtó címen — így Bernát 6915 frt adóval földbirtokosként — virilisek) közül az első az Iparbanknak és a Leszámítoló Banknak, valamint az Első Magyar Általános Biztosítónak, Bernát ugyancsak a Leszámítoló Banknak s emellett a Kassa—Oderbergi Vasútnak igazgatósági tagja, — s emellett természetesen mindhárman tagjai a nagyrészben éppen általuk alapított, már említett Nagysurányi Cukorgyár Rt. igazgatóságának is. Heller Gábor 1873-ban testvérével együtt a Heller és Helsinger terménykereskedő céget jegyezte 1838 frt adóval: most a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének, az Országos Banknak, a Magyar—Francia Biztosítónak, és az Északmagyarországi Egyesített Kőszénbánya- és Iparvállalat Rt.-nak igazgatóságában foglal helyet: jellemzően csupa a válság után alapított vagy fellendült vállalkozásban. Brüll Miksa a terménykereskedő Brüll Hermann (1888-ra különben már vasműigazgató) családjából és cégéből származik. 1873-ban bár még nem virilista, de már 5 rt. igazgatóságában tag s ugyanennyi pozíciót tölt be 1888 részvénytársaságaiban is: a Pesti Hazai és a Hengermalom alelnöke, a Hitelbank malmainak vezérigazgatója, a Részvény Sör elnöke és a Ganz igazgatósági tagja, — személyében azonban (a felsoroltak közül egyedüli kivételként) most sem virilista, — nyilván nem is vétetve fel magát a választók névjegyzékére. A fent felsorolt régi terménykereskedők mellett a kézműáru-kereskedők közül egyedül Neu weit Ármin őrizte meg továbbra is igazgatósági pozícióit: az Iparbank mellett a Magyar—Francia Biztosító és a Részvény Sör igazgatóságában. Ismét felbukkan Kochmeister Frigyes neve immár báróként és főrendként: a Hengermalom elnöke, a Foncière Biztosító alelnöke s a Hitelbank igazgatója. — A gyárosok közül Gschwindt Mihály neve tér vissza a Concordia Gőzmalom és a Részvény Sör igazgatóságában; a Gschwindt-gyáréban fiának, Györgynek nevével találkozunk. 1873 magánbankárai közül Wahrmann Mór pályafutása bontakozik ki a 15 év alatt: most is képviselő és adója 3301 frt: tagja a Leszámitoló Bank, a Jelzáloghitel Bank, a Részvény Sör és a Ganz igazgatóságának, elnöke a Pannónia gőzmalomnak, amellett öccse, Sándor a Magyar Általános Takarékpénztárnak és a Lujza Malomnak igazgatója. — 1873-ban ugyancsak magánbankár, de emellett részben még vászonkereskedő, a virilista határt azonban adójával még nem éri el Aebly Adolf, — mint láttuk — már 1848 előtt jelentős pesti kereskedőcsalád leszármazottja — már négy rt. igazgatósági tagja. 1888-ra a vászonkereskedéssel úgy látszik már felhagy: neve a Leszámitoló Bank, az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár, a Foncière Biztosító és a Kassa—Oderbergi Vasút igazgatósági tagjaié között szerepel, s adója is 1000 frt fölé emelkedik. S itt kell megemlítenünk 1873 két, részvénytársasági kapcsolataik kiterjedtsége folytán már akkor kiemelt, jellegzetes alakját: az azóta nevét Nászaira változtató és 1889-ben majd rákosi előnevű nemességgel is feldíszesített Nasztl Mórt: 1873. évi 297 frt adója 2800-ra nő fel, ő maga elsősorban háztulajdonosként adózik, — s emellett az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarék és a Gschwindt igazgatósági tagja; — és Rósa Lajost, immár frt adóval valódi virilistát, a Kereskedelmi Bank és az Első Budapesti Gőzmalom elnökét, a Nemzetközi Waggonkölcsönző alelnökét. A fentiekben 1873 virilista többszörös rt.-igazgatói közül az 1888-ra is virilisként átjutottakat mutattuk be (közülük is elsősorban a terménykereskedőket) 15 év utáni pozícióikban: őket vagy a cégük kontinuitását 1888-ban képviselő személyeket, összesen 30 személyt. A csoport jól mutatja egyrészt éppen e már 1873-ban is kiemelkedő helyzetű réteg stabilitását, másrészt azt, hogy nemcsak ők maguk, de korábbi helyzetük is stabil maradt: csak e 30 személy több mint 60 igazgatósági pozíciót tölt be. A főváros egyes virilistáinak rt.-kapcsolatait ilyen módon bemutatva, a virilisták útjának kapcsán az előzőkben elmondottakat két további tanulsággal egészíthetjük ki. Egyrészt: vizsgálatunk szerint a bank és a takarékpénztár, valamint a malomügy e 15 év után is változatlanul megmaradt a fővárosi virilisták erős befolyása alatt, s ha a cégek esetleg változtak is, a vezetésükben 384