Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1888-ban : adalékok Budapest társadalomtörténetéhez a dualizmus korában 3. = Die Höchstbesteuerten von Budapest im Jahre 1888 359-392

élet és a gőzmalomipar területén, ezenkívül az ekkor Budapest székhellyel be­jegyzett 33, összesen 39 millió forint befizetett alaptőkéjű egyéb ipari vállalatból az említett 7, összesen nem egészen 9 millió forint alaptőkével rendelkező vál­lalkozás esetén. Mindebből világosan kiderül: 1873 valamely részvénytársasági igazgatósági tagsága, ill. az ebben kifejeződő vagyoni helyzet aránylag igen nagy stabilitást biztosít betöltője számára. (Virilistáink anyagi fennmaradásának útja az össze­omló részvénytársaságok között külön részletes, a tőke önfenntartását igen jellemzően bemutatni képes vizsgálatot igényelne.) 1873-ban a virilisek között 197-en töltenek be vezető szerepet a város részvénytársaságaiban: ennek fele, 85 éri meg virilistaként 1888-at is és e 15 év után a város virilistái közé újonnan belépők soraiban 111 az olyan személy, aki 1873-ban, ha még nem is érte el a virilisták színvonalát, de már helyet foglalt valamely rt. vezetőségében: 1888 837 új virilistájának 13%-a ez. E magas arány jellemzően mutatja, hogy 1873 virilistáinak részben még a régi polgári eredetű adózók által befolyásolt struk­túrája alatt e vonatkozásban is hogyan alakult és indul útnak már egy új réteg: azok, akik már elég tőkeerősek ahhoz, hogy a város a konjunktúra hatására gombamódra alakuló részvénytársaságaiban a vezetést megszerezhessék, — ha vagyonukat ekkor még nem fektették is be az olyan típusú vagyonalapokba, melyek (elsősorban az egyént a városhoz különben is legtöbb szállal odakötni képes ingatlan) magasabb adókulcsaikkal alkalmasak arra, hogy az üzlet, vál­lalkozás még alacsonyabb adókulccsal mért, vagy a részvényvagyonnak az rt.-nél adóztatott, s így az adóalapban nem jelentkező jövedelmét a birtokosukat a virilizmus szintjéig emelő adóval terheljék meg. Szemben a többi foglalkozási főcsoportok 1888-ra már a virilisták közé feljutott, 1873-ban azonban még csak 140—400 frt között adózó tagajaival, a részvénytársaságok igazgatóságaiban már 1873-ban helyet foglaló, de még 400 frt alatt adózó személyek tényleges vagyona ekkor nyilvánvalóan elérte már a virilisták szintjét. Jellemző, hogy e réteg e 15 év során valamilyen formában már vagy szükségét érzi, hogy ilyen, őt már a virilizmushoz közelebb vivő vagyoni alapokra is szert tegyen, vagy, ha nem is saját ilyen irányú tudatos kezdeményezéséből, de szükségképpen szert is tesz ilyenre mint a polgári vagyon egy úgy látszik nélkülözhetetlen velejáró­jára, — s méginkább jellemző, hogy ennek birtokában egy részük már szük­ségesnek érzi, hogy magát a választók jegyzékére is felvétesse. Ha a tényleges összefüggés kialakulásának menete még további, részletesebben vizsgálandó probléma is, úgy véljük, a kapitalizálódás folyamatának és a főváros fejlődésé­nek bizonyos szükségszerű kapcsolatára ez a körülmény elég jól felhívja a figyelmet: ahhoz, hogy valaki Magyarország kapitalizmusában vezető szerepet játszhasson, legalábbis bizonyos esetekben, ill. e kapitalizmus bizonyos szek­toraiban, már kezdenek hozzátartozni a szükségképpen a sajátlagosan budapesti vagyonalapban is tükröződő elemek: egy fővárosi palota vagy nagyobbfajta, részben bérvilla, a reprezentáció kedvéért, — vagy fővárosi ingatlanok: bér­házak vagy telkek a vállalkozás tartaléktőkéjének is gyümölcsöző s a hitel­képességet is növelő elhelyezésére. S amit jól igazol az a körülmény is, hogy egyrészt 1888 rt.-igazgatósági tagjai között olyan személyt, aki 1873-ban meg­szerzett virilista pozícióját 1888-ra elvesztette vagy elhagyta volna, csak alig találtunk (összesen 3-at), másrészt 1888 a vizsgált szektorokban még nem buda­pesti virilista igazgatósági tagjainak legnagyobb része — amennyiben e szinten huzamosabb ideig képes megmaradni (és legalábbis bizonyos típusú részvény­társaságok esetén) — a századfordulóra végül is szinte törvényszerűen feltűnik a budapesti virilisták között. 11. E fő tendencián belül vizsgáljuk meg 1888 rt.igazgatósági tagjainak (ilyen módon már csupán 74 személynek) egyrészt foglalkozási főcsoportok sze­380

Next

/
Thumbnails
Contents