Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Spira György: Pest a negyvennyolcas forradalom szeptemberi fordulatának kezdetén = Pest zu Beginn der September-Wendung der ungarischen Revolution von 1848/49 327-358

tekintélyes hányaduk augusztusban is csak lándzsákkal

46 parádézhatott), és a főváros nemzetőrei augusztus utóján még ennek ellenére nagy odaadással készültek a baloldallal való leszámolásra. Ha tehát most tömegessé lesz, de csak most lesz tömegessé a szolgálattételtől való húzódozás, akkor ennek okát egyedül abban lehet keresni, hogy most a nemzetőrségen belül is hirtelen nagyra nő azoknak a száma, akik egyik napról a másikra ráébrednek, hogy a legfőbb veszély mégsem balról fenyeget. Ez a változás pedig annál kellemetlenebbül érintheti az ellenforradalom helybeli szálláscsinálóit, mivel végül már nem is csupán egyes nemzetőrök, hanem egész nemzetőri alakulatok felhasználásának lehetőségétől fosztja meg őket: a budai nemzetőrség 1. zászlóaljának parancsnoka, a liberális Kiss Miklós őrnagy, aki holmi baloldali hatalomátvételi kísérlettel talán maga is kész volt volna szembeszállni, az ellenforradalom érdekeit azonban semmi esetre sem hajlandó felkarolni, ezekben a napokban — úgy látszik — szintén gyanút fog, s ezért szeptember 9-én, fittyet hányva az addig általa is tiszteletben tartott felsőbb rendelkezésekre, egyszerűen megtiltja, hogy a vezénylete alatt álló budai nemzetőröket századosaik éjszakánkint az ő erre vonatkozó külön parancsa nélkül továbbra is fegyverbe szólítsák.

47 S amíg így a fővárosban egyelőre nemcsak hogy nem szélesednek, hanem éppenséggel fokozatosan összébbszűkülnek az ellenforradalom javára igénybe vehető fegyveres erők, addig rohamosan gyarapodnak azok az erők, amelyeket viszont szükség esetén a forradalom védelmében lehet majd bevetni. Az ügybuzgó pesti városkapitány, a liberális Lángh Ignác már a szeptember 7-i városi közgyűlésen kijelenti, hogy ,,a város belbátorságának illy zavaros körülmények közötti fentartása végett, szükségesnek látná legalább egy zászlóalj rendes katonaságnak e városba leendő szállítását a ministeriumnál kieszközöltetni", s a közgyűléstől engedélyt is kap ennek a kívánságnak a kormány elé terjesztésére (amiben bizonyára nem kis része van annak az érvének, hogy a helyőrség szaporításától „a nemzetőrségnek szüntelen szolgálatából eredő túlterheltetés megszüntetése" várható).

48 Szemere Bertalan belügyminiszter pedig (aki a döntő kérdéseket jelenleg Kossuthtal egyezően ítéli meg s aki pillanatnyilag egymaga helyettesíti mind Batthyányt, mind az augusztus 27. óta a délvidéki táborban tartózkodó hadügyminisztert, Mészáros Lázár tábornokot) késedelem nélkül utasítást küld is Ivánka Imre őrnagynak, a Dunán inneni megyékben szerveződő — s részben már meg is szervezett — mozgó nemzetőrség parancsnokának, hogy csapatainak gyülekezőhelyéről, Vácról egy zászlóaljjal mindjárt a parancs vétele után, "legnagyobb csendben" vonuljon Pestre.

49 S így, mire a nádor által mozgósított csapatok Pozsonyból és Komáromból Budára érkeznek, addigra Ivánka másfélezer önkéntese is megszállja az Újépületet.

50 Végeredményben tehát István főherceg a kormány lemondásának pillanatában, hiába 4sap addigra némi csapaterősítéseket, katonai téren változatlanul nincs erőfölény birtokában, sőt — viszonylagosan — még gyengébb állásokkal rendelkezik, mint amilyenekkel egy héttel korábban bírt. S ráadásul őfenségének ekkor már a Duschek által kitervelt pénzügyi puccs megvalósítására sincs lehe46 V. ö. Hajnik Szemeréhez, [Pest,] 1848 aug. 12, OL '48ML BM OROJ 1848: 4L 47 Ld. a 16. jegyzetben már idézett körrendeletét. 48 V, ö. FL PVL TJk (közgyűlési jegyzőkönyv) 1848 szept. 7 : 13965. 49 Ivánka Imre: Négy havi szolgálatom a magyar hadseregben 1848 június végétől október végéig, Bp, 1881, 15. 1. 50 Erről bővebben Urbán 193—194., 220—221. 1. 341