Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Bácskai Vera: Pest társadalma és politikai arculata 1848-ban : a választók és megválasztottak összetétele alapján = Gesellschaftliches und politisches Profil der Pester Bürger im Jahre 1848 283-325

Ügy tűnik, hogy ennek a város fejlődése szempontjából káros, visszahúzó folyamatnak megállítását csak a választás demokratikusabb, szélesebb alapokra helyezése tette lehetővé, mely a városi társadalom felső- és középrétegének összetételével jobban összhangban álló képviseletet honosított meg. A polgári átalakulást, a haladást következetesebben óhajtók száma és aránya természetesen nem volt elegendő ahhoz, hogy a várospolitikát gyökeresen átalakítsák, hiszen e réteg a városi társadalomnak is csak törpe kisebbségét alkotta; de súlyuk és tekintélyük ahhoz elegendő lehetett, hogy a képviselőtestületet és rajta keresztül a tanácsot bizonyos kérdésekben ebbe az irányba befolyásolja. A városi önkormányzati szervek választott testületté alakítása és a választójog kiszélesítése feltehetően nem minden városban hozott még ennyire pozitív változásokat sem, de valószínű, hogy az 1848-ban választott képviselőtestületek tagjai hívebben képviselték az egyes városok lakosságának társadalmi-foglalkozási összetételét, mint a korábbi önkormányzati szervek. Legalábbis Buda példája ezt mutatja, ahol a képviselőtestületben a választott polgárság összetételéhez képest a kézművesek aránya csekély, a kereskedőké nagymértékben csökkent, ugyanakkor az őstermelők, a ház- és telektulajdonosok aránya emelkedett. Az értelmiségiek aránya itt változatlanul alacsony maradt, míg a tisztviselőké — elsősorban az államiaké — meghatszorozódott.

73 Ez az összetétel kétségtelenül hívebben tükrözte a városi felső- és középrétegeiben az egyes foglalkozási ágak arányát és súlyát, mint a régi választott polgárságé. tek neveit adja meg; a választott polgárság jegyzőkönyvei sem tartalmazzák a jelenlevők névsorát. így a választott polgárság korábbi összetételére csak a megüresedett helyekre választottak foglalkozási megoszlása alapján következtethetünk, Schmsall összeállítása alapján. (Schmall L: Adalékok Budapest Székes Főváros történetéhez. I. Bp. 1899. 142—162. 1.) Az újonnan megválasztottak összetétele még jobban kimutatja, hogy a kézművesek arányának XVIII. századi fokozatos csökkenését a XIX. század második negyedében emelkedő tendencia váltja fel. 73 A választott polgárság névsora Blaskovics, i. m. 123. 1. A képviselőtestület tagjai: Budapest Főváros Levéltára. Közgyűlési iratok. A foglalkozási megoszlás adatai némileg eltérnek Baraczka I.: Buda főváros első törvényhatósági közgyűlésének megalakulása 1848. (Tanulmányok Budapest Múltjából X. Bp. 1943. 234—255. 1.) c. tanulmánáyában közölt adatoktól, ö ugyanis elsősorban a választóképesség igazolásául szolgáló összeírás adatait vette alapul, s ezeket egészítette ki néhány esetben a polgárkönyv bejegyzéseivel. Azonban a választóképesség igazolásául benyújtott adat nem mindig esik egybe a kereső foglalkozással. Az 1848. évi címtár segítségével számos ház- vagy telektulajdonosként megjelölt foglalkozását sikerült tisztázni. 21 Tanulmányok Budapest múltjából 321