Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Bácskai Vera: Pest társadalma és politikai arculata 1848-ban : a választók és megválasztottak összetétele alapján = Gesellschaftliches und politisches Profil der Pester Bürger im Jahre 1848 283-325

körültekintően, több variációban készülnek az ilyen követelményeket kielégítő — vagy ahhoz közelálló — jelöltek listái, szavazásra mozgósítják a „megbízható" választókat, de ugyanakkor nem buzdítják jelentkezésre azokat, akikről feltételezhető, hogy a radikálisok vagy az értelmiség befolyása alatt állnak; sőt egyes esetekben külön adóról szóló rémhírekkel tántorítják el őket attól, hogy az összeíró bizottság előtt jelentkezzenek/

17 A baloldalt sokáig erős passzivitás jellemezte, noha az a körülmény, hogy a Március Tizenötödike már április végétől sűrűn foglalkozott a tisztújítás kérdésével, arra vall, hogy jelentőségét nem becsülték le. A Március Tizenötödike, majd a június 1-től megjelenő Radicallap cikkei nyomán azonban az a benyomásunk, hogy a radikálisok túl nagy illúziót tápláltak az értelmiség és a radikálisok körül tömörülő polgári elemek politikai öntudatát és állásfoglalását illetően. Űgy vélték, hogy ezek többségükben külön agitáció nélkül is élni fognak választójogukkal, s hogy az ő jelöltjeikre adják majd le szavazatukat. (Egyébként a konzervatív polgári szárny is így vélekedhetett eleinte ; csak ezzel magyarázható, hogy a Bel- és Lipótvárosban csak jóval később kezdenek szervezkedni.) Részben ennek tulajdonítható, hogy a baloldal hosszú ideig megelégedett a választás jelentőségére és a jelöltek megfelelő kiválasztására vonatkozó általános szólamokkal. Május végéig jelölő listákat sem állítottak össze; irányelvük: a régi vezetés képviselőinek — még a liberálisabbaknak is, mint Rottenbiller, Kacskovics, vagy a sötétebb szerepű Koller — eltávolítása volt. Május végén találunk először radikális ajánlólistákat a sajtóban (ekkor már kiállnak Rottenbiller mellett), változó személyi összetételük azt mutatja, hogy ekkor még a Radikális Párton belül nem volt egységes állásfoglalás. E passzivitásnak, melyben nyilvánvalóan nem kis szerepet játszott az is, hogy a radikális politikusok energiáját a nagyobb horderejű, országos politikai események kötötték le, fő ok a pesti erőviszonyok helytelen, illúziókkal teli megítélése volt; június elején, a polgárság több hetes szervezkedésének ismeretében, abból a tényből, hogy a választóképességgel rendelkezőknek csak kis része jelent meg az összeíró bizottság előtt, a Radicallap igen optimista következtetéseket vont le az értelmiség várható győzelmére vonatkozóan/

18 Június elején azonban már számos jel figyelmeztetett a helyzet helytelen értékelésére. A nagyon későn, június elején megalakult ,,a tisztújítási terv készítésére kiküldött lipótvárosi és belvárosi választmány" nem fogadta el a radikálisok jelöltjeit, még a főbírói székre legmelegebben és legnyomatékosabban ajánlott Graf fi Józsefet sem.

49 A június 9. után kinyomtatott választói névjegyzékekről is leolvasható volt a választók összetétele, s ennek alapján sejteni lehetett a választás várható kimenetelét is. Június 8-án a Radical-kör konferenciája kijelöli a tíztagú jelölő bizottságba ajánlottakat, s kidolgozza — a még mindig nem végleges

50 tisztújítási javaslatát. A jelöltek között a korábbi ajánló47 „Bizonyos urak a Lipótvárosból akik attól féltek, hogy a József és Ferencvárosi választók néhány köztük lakó lateinerek által jó irányú szavazatra fognak biratni, azt mondták, hogy a választóknak külön adót kell majd fizetniök a tanácsból kimaradók nyugdíjára." Radicallap 1848. 5. sz. június 6. 18. 1. (Nem tartjuk feladatunknak, hogy a pesti választási hadjárat valamennyi részletére kitérjünk, csak azokat az eseményeiket ismertetjük, melyek tárgyalásunk szempontjából elengedhetetlenül szükségesek.) 48 „.. jalig jelenti magát néhány száz választó egy-egy külvárosban: ennek az a jó következménye lesz, hogy az értelmiség többségben lesz." Radicallap 1848. 1. sz. június 1. 1. 1. 49 A választmány által jelöltek névsorát ld. Radicallap 1848. 8. sz. június 9. 31. 1. 50 „ ... e javaslat még egyszer vitatva lesz, s lehetnek változások..." Uo. 9. sz. június 10. 34. 1. 312