Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Bácskai Vera: Pest társadalma és politikai arculata 1848-ban : a választók és megválasztottak összetétele alapján = Gesellschaftliches und politisches Profil der Pester Bürger im Jahre 1848 283-325

elnyerésének alapjául szolgáló ingatlanbirtoklás tényét jegyezték be, holott a háztulajdonosként vagy telektulajdonosként megjelölt személynek bizonyíthatóan volt egyéb, kereső foglalkozása. A választói névjegyzékekben és a polgárkönyvben szereplők azonosítása egyébként nemcsak a gyakori családnevet viselők, hanem az azonos keresztnevet viselő apák és fiúk esetében is nehézségbe ütközött. Több ízben nem lehetett teljes bizonyossággal eldönteni, hogy a választói névjegyzékben a polgárfelvétel időpontjából ítélve már elég idős apa, vagy esetleg polgárjoggal nem rendelkező, azonos nevű (esetleg azonos foglalkozású) fia szerepel-e. A családi leszármazás vizsgálata során ugyanis gyakran tapasztaltuk, hogy a XIX. század elejétől a sokszor 2—3 nemzedéken át polgárjoggal rendelkező családok fiai nem tartották már szükségesnek a polgárjog megszerzését. A kétes esetek eldöntését megkönnyítette az 1847. évi képviselőválasztáskor készített összeírás,

8 mely városrészenkénti bontásban 1310 polgárjoggal rendelkező választó nevét, foglalkozását és lakcímét tartalmazza. Ez az összeírás elsősorban az azonos nevűek lakhely szerinti elhatárolását könnyítette meg; a foglalkozási adatok azonban e forrásnál is bizonytalan értékűek, amennyiben számos esetben, egyes városrészekben egyenesen túltengő mértékben a polgárjog alapjául szolgáló háztulajdont jelölik meg. A polgárjogúak azonosításához, valamint a polgárjoggal nem rendelkezők foglalkozásának meghatározásához még két forrás adott támpontot: a pesti háztulajdonosokról 1840 körül készített, a tulajdonos nevét, foglalkozását és lakhelyét megjelölő, sajnos nem minden városrészt felölelő összeírás,

9 valamint egy, a kereső foglalkozásúakat szakmák, illetve foglalkozási ágak szerint csoportosító, lakcímet is tartalmazó 1848. évi címtár.

10 Ez utóbbitól azonban néhány foglalkozási ág (pl. a csizmadiák, kocsmárosok, szatócsok stb.) hiányzik, számos mesterség képviselői csak hiányosan szerepelnek, ráadásul sok esetben a kézműveseknek vagy kereskedőknek nem a lakcímét adja meg, amely alapján a választói névjegyzékbe kerültek, hanem műhelyük vagy üzletük címét. Végezetül felhasználtuk a képviselőtestületi tagságra jánlott 247 választó foglalkozását is feltüntető listájának adatait is.

1

'

1 Mindezen összeírások és nyilvántartások segítségével is csak a választók 75%-ának foglalkozását sikerült meghatározni; a források ismertetett hézagossága és megbízhatatlansága következtében e meghatározások sem tekinthetők százszázalékos pontosságúaknak. A hibaforrások részben a gyakori családnevek pontatlan azonosításából adódhatnak, valamint abból, hogy a foglalkozást is feltüntető forrásaink különböző céllal és különböző időpontokban készültek, s. éppen ebből az időbeli eltérésből is adódhatnak hibák. így pl. egy háztulajdonosként felvett polgár foglalkozási rovatában az 1847. évi összeírásban is csak ezt az adatot vezették be, de a közel egykorú háztulajdonos összeírásban egyéb kereső foglalkozás van feltüntetve. Előfordul az is, hogy a mesterség megjelölésével felvett polgár 1847-ben már csak háztulajdonosként van megjelölve; ez esetben lehetséges, hogy választóképessége igazolására ez az adat is elegendő volt, de nincs kizárva annak a lehetősége sem, hogy az illető ez időre már abbahagyta mesterségét, és házbérjövedelemből vagy megtakarított tőkéjéből élt. A polgárkönyvben háztulajdonosként megjelölt személyek jelentős része a háztulajdonos-összeírás adatai szerint szatócskodott, kocsmát tartott fenn, majoros volt stb. Ez utóbbi forrásban egyébként csak kevés esetben találjuk a 8 PT. Missiles a. n. 20673. 9 PT. A pesti háztulajdonosok összeírása (1830—1840). Csak a Bel-, Teréz- és Józsefváros adatait tartalmazza. 10 Blaskovics S.: Buda—pesti utasító. Buda. é. n. (1848) 134—-178. 1. ii prp Történeti értékű iratok. 286