Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Komárik Dénes: Az 1844-es pesti Országháza-tervpályázat = Das Ständehaus 251-281
Hogy valójában melyik történt, egyelőre nem állapítható meg, talán a visszakérés valószínűbb. 79 Feszi Frigyes Országháza-terve a magyarországi romantikus építészet egyik igen korai megnyilatkozása, s ez irányzat monumentális építészetében pedig — ha meg nem is valósult, de mint terv — a legkorábbi. Bár Feszi is megnyilatkozott, nem is egyszer és nem is jelentéktelenül, a gótizáló romantika formanyelvén 80 , az a hang, amit ennél az épületnél megütött, volt az ő sajátos hangja. Architektúrája egyéni ötvözete a délnémet „RundbogenstyP-nek és a móros elemeknek, ami legeredetibb módon főművén, a pesti Vígadón bontakozott ki. Bár ez utóbbinak terve mintegy 15 évvel később készült, nem egy eleme, megoldása megfigyelhető már az Országháza-terven. így a középrizalit tagolása, arányai; sajátos, pártázatos tornyocskákban végződő sarokpillérei; a főpárkány alatt húzódó geometrikus motíválású fríze; emelt patkóíves nyílásai, moreszk arányú oszlopok. A két épület rokon formálása rokon törekvésekre utal. Feszi nyilván már ekkor ugyanúgy a magyar nemzeti építészeti stílus megvalósítására törekedett, mint később a Vigadónál. Tekintet nélkül arra, hogy a nemzeti stílus eszméjét mennyiben sikerült megvalósítania, törekvésével — talán egyetlenként —-reagált az általános hazai várakozásra, mely a nemzetet jelképező épülettől a nemzeti jelleg építészeti kifejezését kívánta meg. Figyelemre méltó sajátsága a tervnek, mely e korban, s egyáltalán romantikus középületeknél egyedülálló : külsőben is megmutatkozó kupola alkalmazása. Ilyennel, alkalmilag, csak a korszak templomépítészetében találkozunk. Különüsen feltűnő ez más országháza- és parlament épületekkel, ill. tervekkel összehasonlítva. Nemcsak a pesti Országháza másik három ismert tervére (Pollack, van der Null — Sicardsburg, Rigel) áll ez, hanem Európának a XX. sz. első felében épült kevésszámú hasonló épületére is, élükön a londoni parlamenttel. 81 Tüzetesen végignéztük e nagyszabású, de tragikus sorsú tervpályázat történetét, s bár anyaga elbírálás, kiállítás és publikáció nélkül, úgyszólván nyomtalanul tűnt el, számos részletére sikerült fényt deríteni. Mindezzel azonban nem tekintjük a témát befejezettnek. Ismerjük a pályamunkák felének szerzőjét, tudjuk, hogy 15 pályamunka visszakerült tervezőjéhez, közülük 12 külföldi pályázó volt, s még többnek maradhattak vázlatai, rajzai. Ha tanulmányunk felhívja a pályázatra az építéstörténeti kutatás figyelmét, talán remélhetjük, hogy a lappangó tervek egyike-másika előkerül, s így ismertté válik az érdekes, eddig rejtőző anyagnak legalább egy része. 79 Van némi valószínűsége annak, hogy Feszi nem készült el teljesen pályamunkájával, ez esetben — ha benyújtotta — kiegészítés céljából kérhette vissza. Bár a fényképeken fennmaradt tervek a legszükségesebbeket tartalmazzák, tehát a pályamunka benyújtható volt, mégis a kívánatos teljességhez hiányzik a pince alaprajza, az oldal- és hátsóhomlokzatok nézetrajza és esetleg egy távlati kép. Természetesen lehetséges, hogy eredetileg több tervalap volt, mint amennyit a fényképek megőriztek, de a befejezetlenség mellett szól, hogy a homlokzat rajzáról hiányzik a díszes keretrajz. Elképzelhetetlen, hogy Feszi ne egyformán akarta volna a rajzokat kiállítani és éppen a főhomlokzatról hagyta volna el a díszítést, amit a keresztmetszeten alkalmazott. so Figyelemre méltó, hogy a metszetrajz hátterében, egy üres telek beépítésére, csipke finomságú gótizáló architektúrával tervez épületet. 81 Feszi halálakor nekrológja az elhunyt mester Országháza-tervét a washingtoni Capitoliumhoz hasonlítja. „1848-ban győzött a magyar parlamenti épület tervére kiírt pályázaton. Ezt a washingtoni parlamenti palota stílusában akarták felépíteni az Erzsébettéren,..." („Az Építési Ipar" VIII. 1884. p. 312.) Az 1829-ben befejezett klaszszicizáló régi washingtoni parlamentépületet Feszi romantikus Országháza-tervével semmi sem fűzi össze, csupán az az egyedülálló, az európai parlamentekkel szemben feltűnő sajátsága, hogy kupolás elrendezésű. Nyilván e motívum szembeszökő egyezése indította a kortárs szerzőt, hogy idézett megállapításával jellemezze Feszi Frigyes tervét. 279
