Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Komárik Dénes: Az 1844-es pesti Országháza-tervpályázat = Das Ständehaus 251-281

tózkodó főpohárnok csak 1846 áprilisában vette kézhez e küldeményt, melyet ápr. 8-án kelt levelével igazolt a nádornak. Ugyanekkor vette Metzger 1846. jan. 1-én kelt, hozzá intézett levelét is. A müncheni építész ebben azt kérte, hogy az országos választmány — mely az országgyűlés befejezése óta tulajdonképpen nem is létezett — őt pályázóként képviselje, vagy neki „gyámolítást" szolgáltasson. Amennyiben ez nem lehetséges, visszakéri terveit. Keglevich ápr. 8-i levelében erről az ügyről is referál, és József nádor utasítását kéri.

3

'

1 József nádor ápr. 19-én kelt válaszában közli, hogy ,,a' kérdéses terv a' tulajdonosnak visszaadathatik azon nyilatkozat mellett, miszerint a' beküldött tervek megvizsgálásával Országos Választmány jelenleg megbízva nem lévén, ezen pályamunka is eddigien meg nem vizsgáltathatott".

32 A tervek azonban Metzgerhez nem kerültek vissza. Keglevich a nádor levelének vétele után nyilván válaszolt Metzgernek, s kérte a jelige megnevezését, mert anélkül nem tudta a pályamunkát az összegyűlt anyagból kiválasztani. Ekkor gondolhatta meg magát Metzger, s állhatott el korábbi kérésétől. A szabadságharc bukása után azonban nem volt oka a további várakozásra. Bajorország külképviseletén keresztül visszakérte terveit, azt állítva, hogy korábban ismételt felszólításai ellenére se terveinek visszaküldését, se pályázói jogainak érvényesítését nem tudta elérni. Az Országos Levéltár 1851. jan. 9-én adta át a 8 darabból álló pályamunkát a Helytartóságnak továbbítás céljából.

33 14. Die Kunst bindet sich an keine Grenze, Ihr Vaterland ist diese weite Welt, Ihr Reich ist überall, wo sie gefällt, Wo Huld ihr winkt, dort blühen ihre Lenze. Tervezője Pán József budai, majd pesti építőmester.

34 Bádogtokban őrzött pályamunkája 8 tervlapból, műleírásból s a tervező nevét tartalmazó zárt borítékból állt. Pán Jószef tervét az első határidő, 1844. nov. 30. letelte előtt nyújtotta be Budán a nádornak. A határidő meghosszabbítása után innen kérte vissza J. P. monogrammal szignált kérvényével pályamunkáját, hogy a hiányzó költségvetést is elkészítse. Az 1845. jan. 30-án kelt döntés nyomán márc. 6-án vette kézhez terveit.

35 Ügy látszik, a költségvetés elkészítését egyre halogatta, s végül el is késett vele, mert 1847 végén anélkül adta be ismét terveit, feltehetően Budán, a nádori hivatalnak, mert Pozsonyba, a nádorhoz, csak a következő év elején jutott el. A pályamunkát István nádor 1848. márc. 3-án adta át Kovachich levéltárosnak azzal, hogy „ezt is, noha időn túl érkezvén pályadíjra számot nem tarthatna", tegye a többi, már neki átadott pályamunka mellé.

36 31 OL: N 24. Diaet. 1846. No 890. 32 Uo. (impurum). 33 OL: N 112. No 908. 34 Pán József (1810 körül—1875 körül): cseh származású budai, majd pesti építőmester, a magyarországi romantikus építészet jelentős képviselője. A mesterséget Prágában tanulta meg, ahol valószínűleg a Polytechnikumnak is hallgatója volt. Később elvégezte a bécsi Képzőművészeti Akadémia építészeti osztályának hároméves kurzusát is. 1841-ben Pestre jött, majd 1847-ben budai, 1863-ban pesti építőmesteri jogot nyert. Vö.: Komárik Dénes: Építészképzés és mesterfelvétel a XIX. században. Pesti mesterek és mesterjelöltek. „Építés-, Építészettudomány" 3. (1971) pp. 407—408. Lásd még Thieme—

Becker, Band XXVI. Leipzig, 1932. p. 190. (Rövid és elavult.) 35 OL: N 24. Diaet. 1845. No 194. 36 OL: N 31. Országgyűlési. 1848. No 401; N 112. No 826. 264