Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Komárik Dénes: Az 1844-es pesti Országháza-tervpályázat = Das Ständehaus 251-281

1. Die Zeit bedingt die Leistungen Tervezője ismeretlen, pályamunkáját, mely 7 darabból állott, s érintetlen, jó állapotban maradt meg, 1867-ig nem kérte vissza. 2. Für die Mächtigen der Erde zu arbeiten ist ehrend und lohnend für den Künstler, einer Nation aber dienen zu können ist begeisternd Tervezője ismeretlen, pályamunkáját, mely 9 darabból állt, és sértetlenül maradt meg, 1867-ig nem kérte vissza. 3. In wenig Stunden hat Gott das Beste gefunden (Schiller) Tervezője Steiner Antal pápai építész

203

. A bádoghengerbe zárt pályamunka 7 tervlapból, költségvetésből és a tervező nevét tartalmazó zárt borítékból állt. Steiner Antal már 1848. máj. 16-án levélben fordult terve ügyében Keglevich Jánoshoz. Levelének tartalmát nem ismerjük, csak Keglevich Nagyugrócon, máj. 26-án kelt válaszát, melyben közli, hogy a terveket már átadta, nincs köze hozzájuk. Steinernek ebben az ügyben az új Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumhoz, ill. annak miniszteréhez, gróf Széchenyi Istvánhoz kell fordulnia.

21 Ezt Steiner Antal — úgy látszik — nem tette meg, csak a szabadságharc után, 1851. máj. 27-én nyújtott be kérvényt báró Geringer Károlyhoz, a magyarországi Helytartóság ideiglenes vezetőjéhez, hogy pályamunkájának visszaadását kérje. Ennek nyomán az Országos Levéltár az épségben meglevő, 9 darabból álló pályamunkát jún. 9-én továbbítás céljából átadta a Helytartóságnak ,

22 4. Sine timoré et sp e Tervezője ismeretlen, pályamunkáját, mely 9 darabból állt, és sértetlenül maradt meg, 1867-ig nem kérte vissza. Vö. az 5. sz. tétellel. 5. E pályamunka 1849-ben teljes egészében elveszett. Kovachich az első lista készítésekor ugyanazt a jeligét írta e sorszámhoz, bár csak ceruzával, tehát bizonytalankodva, amit az előzőhöz. Utóbb rájött, hogy az azonos jelige egyazon pályamunkákhoz tartozó terveket jelöl, s jelentésében már e szerint közölte a megmaradt és elveszett tervek számát. 203 Steiner Antalról, azon kívül, hogy Pápán működött, alig tudunk valamit. Mivel az iratokban magát „Architekt"-nek és nem „Baumeister"-nek nevezi, nem céhes építőmester, hanem valószínűleg uradalmi, megyei vagy városi építész volt. Feltehetően fia vagy rokona volt az a Steiner Hugó, aki 1864—1869-ig volt egy évi megszakítással a bécsi Képzőművészeti Akadémia építészeti osztályának növendéke. (Fleischer Gyula: Magyarok a bécsi Képzőművészeti Akadémián. Budapest, 1935. p. 87.) 21 Valóban Széchenyihez fordult 1848-ban tervei ügyében, mint látni fogjuk, Johann Stuhlmann és Alois Pichl. 22 OL: N 112. No 917. 260