Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Komárik Dénes: Az 1844-es pesti Országháza-tervpályázat = Das Ständehaus 251-281

kozzanak. Az alsóház úgy ítéli, hogy ez a leendő közmunka minisztérium hatáskörébe tartozik, s annak megalakulásáig a kérvényt irattárba teszi.

13

' Megalakulása után az új minisztérium e beadványt megkapja, Andrássy Ferenc is, mások is szorgalmazzák az ügyet.

14 Mindezek azonban csak annyi eredménnyel járnak, hogy a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium 1867. júl. 17-én a pályaterveket az Országos Levéltártól átveszi. Három év múlva, 1870. okt. 28-án, végképp lezárják az ügyet a következő (az ügy darab előadói ívén található) döntéssel: „Az 1843/4 évi országgyűlés határozata folytán benyújtott országház építése iránti pálya tervek díjjazásának kérdése, egy netaláni ujabban kiírandó pályázat által döntendő el. Egyelőre jelen ügyben a Ministerium illetékes határozatot nem hozhat. Miért is további intézkedés szüksége fen nem forogván az Irattárba teendő." Amilyen egyedülállóan különös volt tehát a pályázat kiírása aktuális építési szándék nélkül, ugyanolyan különös módon alakult további sorsa is, amennyiben soha hivatalosan és nyilvánosan le nem zárták, és elbírálására sem került sor. A tervek utolsó nyoma 1872-ből származik, amikor Pán József visszakéri és visszakapja pályamunkáját. A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium 1889. jún 15-én megszűnt, az építési ügyeket az új Kereskedelemügyi Minisztérium vette át. Ennek utóda 1935-ben építési vonatkozásban a Kereskedelem és Közlekedésügyi Minisztérium lett. E minisztériumoknak az Országos Levéltárban őrzött régi anyagában a tervekre nem sikerült ráakadnunk, az utolsó minisztériumban maradt anyag a második világháborúban, Budapest ostroma alatt elpusztult. A tervek az idők folyamán eljuthattak ugyan más köz- vagy magángyűjteménybe is, de — ha egyáltalán megvannak még valahol — helyük egyelőre ismeretlen. Nagyobb valószínűsége sajnos annak van, hogy a pályázat vissza nem kért tervei elpusztultak. II. Tervek és tervezők Noha a 42 pályamunkából egyelőre egyetlen egy sem ismeretes, különböző források alapján mégis meglehetősen bő anyag áll rendelkezésünkre, mely mind a pályázat szempontjából, mind a korszak hazai és — külföldi pályázók részvétele következtében — európai építéstörténete szempontjából figyelemre méltó. Láttuk, hogy 1848 tavaszáig Összesen 42 terv érkezett be. Több mint kétszer annyi, mint az 1882-ben meghirdetett budapesti Országház-tervpályázatra, melynek 19 pályamunkája közül a díjnyertes Steindl Imre

15 terve alapján épült meg 1885—1902-ig a ma is álló Országház. Keglevich jelentése szerint hazánkon kívül a német államokból, Angliából, Franciaországból és Olaszországból küldtek terveket. A terveket visszakérő iratokból tudjuk, hogy a Habsburg birodalom 13 Az 1865-dik évi december 10-dikére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. II. kötet. Pest, 1866. pp. 124—125. 14 OL: K 173. Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium. 1867. 17. tétel, 1268. alapszám. 15 Steindl Imre (1839—1902): a magyarországi historizáló építészet egyik legkiválóbb képviselője. Vö.: Thieme—

Becker, Band XXXI. Leipzig, 1937. p. 553. — Zámborszky Ilona : A magyar Országház. Budapest, 1937. 256