Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Cifka Péterné: Adatok Hofbauer János működéséhez, valamint a budai rajziskola történetéhez 239-250
Mesterünk tehát a gyakorlatban sohasem volt budai rajztanár, kinevezése után Győrben halt meg. Kérdés, hogy csúszott be a szakirodalomba ez a téves adat, hogy ezután Bécsbe költözött? Az 1846-os pesti mútárlatról részletes beszámolót közölt a Der Spiegel c. folyóirat. 10 E cikkben olvashatunk egy bizonyos Hofbauerről — keresztnév nélkül —, aki Bécsből küldi be a tárlatra „Ferrand und Cäcilie" c. olajfestményét. A kép, mely becsmérlő kifejezésekre ingerelte a kritikust, Sue : Les mystères de Paris c. művéből merítette témáját, Jacob Ferrandot és a szép mesztic nőt ábrázolta. Önmagában véve is elképzelhetetlen, hogy Hofbauer János, művei alapján is intakt empir—biedermeir világban élő rajztanár, ebből a gályarabok, gyermekrablók, prostituáltak stb. hihetetlen gazdag tárházából, egy teljesen új ízléshullám remekéből témát merített volna. Ez csakis Hofbauer bécsi metsző, festő és lithográfus lehetett, keresztneve Ferdinand. 17 A Magyar Nemzeti Galéria egy rézmetszetet tart számon Hofbauer János műveként, illusztráció a Fiescohoz. Rajta világosan olvasható, hogy rajzolója Josef Früchrich ismert bécsi mester, aki előszeretettel készített Schiller — és más német szerzők műveihez illusztrációkat és metszője — keresztnév nélkül — Hofbauer Bécsben. Tehát ebben az esetben is Ferdinand Hofbauerről van szó. A Győri Múzeum egy ceruzarajzot tulajdonít mesterünknek. A keresztfa alatt leroskadó Krisztust, az aláírás szerint valóban egy Hofbauer János rajzolta, de 1860-ban, és a rajz iskolás jellege miatt sem tekinthető mesterünk művének. Ugyanez a helyzet, az ott levő két, győri vedutákkal díszített céllövöldéi emléklappal, melyen szintén találunk „Hofbauer" aláírást. Oly naivak ezek, hogy bármilyen ügyesebb kezű polgár, tán éppen Hofbauerünk tanítványa, megfesthette. A Hofbauer név elég gyakori volt Győrött. Tomola Ferdinand kiadásában 1827-ben jelent meg „Buda és Pest városoknak 's környékeiknek tekinteteik Hozzá kaptsolt Leírással" c. füzetecske 8 rézkarc vedutával. Ezeket a jelzetlen lapokat — bár kérdőjellel — gyűjteményünkben Hofbauer műveiként szerepeltették. A bizonytalan perspektíva, az összevissza vetődő árnyékok, a merev staffázs alakok — mind arra utaltak, hogy a sorozatot törölni kell mesterünk életművéből. Van azonban a Kiscelli Múzeumban egy igen szép, szüreti jelenetet ábrázoló gouache, ahol a háttérben Buda és Pest látképe végleges igénnyel, de csak ceruzával megrajzolva. A lapról az eladó 1933-ban, a leltárkönyv szerint, azt állította, hogy Hofbauer János műve. 18 Később fel is fedezték rajta a J. H. 1831 jelzést, az előtérben egy hordón. Feladatunk tehát csak az adat hitelesítése. Említettük, hogy 1829-ben a Gemeinnütze Blätter szerint mesterünk készített egy vedutarajzot, mely épp befejezés előtt áll. Ezen „mindkét város látható, a Kálváriahegy közelében a budai szőlőhegyről nézve, a nézőpontból adódóan különösen Buda szemlélhető részletesen, szép a Gellérthegy látványa és a hajóhíd, az előtérben élénk staffázs alakok, vidám szüreti jelenet. A rajz azonos méretű a kőbányai lappal." A leírás szóról szóra ráillik gyűjteményünk fent említett lapjára. Az atribuálás stíluskritikai alapon is megállja helyét. Összehasonlítva a kőbányai lappal, azonosak és azonos szerepet töltenek be a széleken felmagasodó fák. Hasonló ügyesen mozgatja az alakokat a tájban, azok anatómiai felépítése is 16 Pesther Kunstsalon 1846. Besprochen von G. I. Zerffi Der Spiegel 1846. 1048—9. o. 17 Bécs 1801—1864. 1855-ben elmebeteg lett. Thieme-Becker XVII. köt. 236. o. 18 Ltsz.: 16.306 Horváth Henrik: A régi Buda és Pest a művészet tükrében. Magyar Művészet 1937. 11. o. tévesen az ún. Artaria metszet — Buda és Pest látképe a Gellérthegyről, Pètrich András nyomán, az Artaria cég kiadása — pár darabjának tekinti. 246
