Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Bibó István: Klasszicista épületegyüttes a Belvárosban = Klassizistisches Ensemble in der Innenstadt 221-237
A három épület összefonódó történetének vizsgálata során a Szépítő Bizottmány állandó, „hétköznapi" munkájának részletei is kibontakoztak előttünk. A végeredményben egyszerűbb feladatokat jelentő lakóházépítések elbírálásában is különös gonddal járnak el, főleg ha az épületek városképileg jelentős helyet foglalnak el; ugyanakkor az építtetők érdekeit is szem előtt tartják (Becker engedélyét nem teszik függővé a másik háztól, Neuhoffert kártalanítják, Bene méltányos árat kérő indokait figyelembe veszik). A nádor nemcsak hivatali felettese a Bizottmánynak, hanem a fentebb leírt egyszerűbb, „polgári" ügyek iránt is megnyilvánuló élénk érdeklődésével, határozataiban megmutatkozó tájékozottságával, hozzáértésével szellemi irányítója is a szépítési elvek alkalmazásában és a felek iránti méltányosságban egyaránt. Azt is megfigyelhetjük, hogy már az építtetők is gondolnak a városszépítési szempontokra, s ez elsősorban a Bizottmány akkor már 30 éves eredményes működésének tulajdonítható. Stoikovits örökösei pontosan tudták, hogy az örökségképpen rájuk szállott ház a város egyik fő pontján, előnyös nézetben helyezkedik el, úgy, hogy helyén csakis tetszetős, különösen is jó hatású épületet kívánhat a leendő tulajdonos újraépíteni — hivatkoznak is erre a telekrendezést kérő beadványukban, éppúgy, mint a rákövetkező évben Bene Ferenc. 50 Igaz, hogy a városszépítési szempontok — mint Becker házának III. emelete vagy a telekrendezési kérvények esetében — gyakran ügyesen kapcsolhatók az építtetők személyes érdekeivel, s nem biztos, hogy érdekütközés esetén is ily lelkesen hivatkoznának rájuk; mégis, ezekben az esetekben annak jeleit is látjuk, hogy a szépítési szempontok kezdenek a köztudatba is átmenni. Lakóházak, kisebb épületek történetében igyekeztünk bemutatni, hogy ezek egy város múltjának nem kevésbé jelentős emlékei; történetükben a város életének hétköznapjai is megelevenednek. Nemcsak az építészet, a városrendezés fejlődését figyelhetjük meg, hanem bepillantást nyerünk a városi hivatalok, intézmények munkájába, a város egykori lakóinak sorsába, életébe is. Ez az a történeti érték, mely épületeink esetében a homlokzatok ma is érvényesülő összhangjához, az építészeti kialakítás szépségéhez, épületeink városképi súlyához hozzáadódva, azokkal együtt az oly sokszor vitatott fogalom, a „műemléki érték" valóságos tartalmát adja. 50 Sz. B. 7085. fol. 1/2. Stoikovits örököseinek kérvénye: „...wir... um durch ehebaldige Aufbauung des in Frage begriffenen Hauses zur Verschönerung der Stadt an einem ihrer Hauptpunkte beitragen zu können ..." ; és „auf diesen so vorteilhaft situirten Platz ein ansehnlicher dem Locale und der Verschönerung entsprechendes Gebäude aufbauen ..." — Bene Ferenc kérvénye idézve a 43. sz. jegyzetben. 236
