Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Gál Éva, L.: A Krisztinaváros topográfiája, 1770-1872 = Topographie der Christinenstadt, 1770-1872 179-219

határ-jelleg indokolja. Az időmetszetek számát szaporíthatnánk, de ez megnehezítené a táblázatok áttekintését, és nem módosítana az eredményeken. A korabeli élet változatosságát tükröző sokféle foglalkozást (hiszen lepkegyűjtőtől kezdve pacalárusig, városi muzsikustól lottó-collecteur-ig, szitaaljkészítőtől lámpagyujtogatóig a legkülönbözőbb ritka vagy elterjedt foglalkozásokkal találkozunk a nyolc évtized összeírásaiban) kénytelenek voltunk az áttekinthetőség kedvéért minél kevesebb csoportba Összevonni. A különféle foglalkozásokat jellegük, továbbá vagyoni és társadalmi szempontok szerint vontuk össze hat csoportba. Az elsőbe a kapásokat, napszámosokat, vincelléreket, kertészeket (Hauer, Taglöhner, Tagwerker, Weinzierer, Gärtner), a másodikba a különféle kézműveseket (céhmestereket, céhlegényeket és kontárokat) és a fuvarosokat (Fuhrmann, Lehnkutscher), a harmadikba a kereskedőket és a vendéglátókat (Wirth, Einkehr, Wein- und Bierschank, Coffeesieder), a negyedikbe az állami és városi tisztségviselőket, az alkalmazottakat és az értelmiségieket soroltuk (az utóbbiak ebben a korszakban amúgyis nehezen választhatók el az előbbiektől, hiszen többnyire városi vagy állami alkalmazásban álltak). Mindezeken a csoportokon belül szükségképpen nagy vagyoni és társadalmi különbségek voltak (például a gazdag kovácsmester és a foltozószabó között, a helytartótanácsi számvevőtiszt és a városi erdőkerülő közt), de az ilyen szempontok szerinti további differenciálás a források hiányosságai miatt nagy nehézségekbe ütköznék. Mindenesetre ezt a fenntartást minden következtetés levonásánál figyelembe kell venni. Az ötödik csoportba soroltuk azokat a háztulajdonosokat, akik a város lakosságának felső rétegéhez számíthatók. Ilyenek: a város vezetőségének tagjai (a magisztrátus tagjai, választópolgárok), vezető állami tisztviselők, arisztokraták, gyárosok, vállalkozók, valamint a gazdag ingatlanbirtokos polgárok. Természetesen, ők sem alkotnak homogén réteget, de a város életében betöltött szerepüknél fogva mégis egy csoportba sorolhatók. Végül a hatodik csoportba kerültek azok a háztulajdonosok, illetve bérlők, akiknek neve mellett vagy egyáltalán nincs foglalkozásmegjelölés, vagy az özvegy, illetve örökös megjelölés szerepel. A krisztinavárosi háztulajdonosok foglalkozási megoszlása : Városi és állami vezető Kapás, Tisztv., ingatlanbirt. Fogl. nélk. napszámos, Fuvaros, Kereskedő, alkalmazott, polgár, özvegy, vincellér kézműves vendéglátó értelmiségi gyáros örökös összesen Nr. % Nr. % Nr. % Nr. % Nr. % Nr. % Nr. % 1778 43 45,7 29 30,9 2 2,2 2 2,2 10 10,6 8 8,4 94 100 1813 38 15,6 50 20,4 20 8,2 22 9,0 63 25,8 51 21,0 244 100 1848 27 8,5 57 18,0 27 8,5 48 15,2 92 29,2 65 20,6 316* 100 * Mivel egy tulajdonosnak több háza is lehetett, a háztulajdonosok száma nem egyezik meg a házak számával. A táblázatról leolvasható annak a tendenciának érvényesülése, amelynek -megjelenéséről a Krisztinaváros topográfiájának tárgyalásakor már szó volt. A kapás háztulajdonosoknak nemcsak a százalékaránya csökkent erősen, hanem a száma is. 1778-ban a háztulajdonosoknak még csaknem felét alkották, 70 évvel később már alig tizenketted részét. A kézműves, fuvaros háztulajdonosok száma emelkedett ugyan, százalékarányuk mégis lényegesen csökkent. A következő 214