Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Gál Éva, L.: A Krisztinaváros topográfiája, 1770-1872 = Topographie der Christinenstadt, 1770-1872 179-219
földszintes épületek, továbbá az 1940 körül lebontott Kékgolyó utca 5. sz. alatti klasszicista Wallheim-villa, a második világháborúban romossá vált, majd lebontott Márvány utca 1. szám alatti klasszicista nyaraló, amelyet Jankovich Antal, a nádor udvari orvosa építtetett 1846-ban a Kalmárffy-hagyatékból vásárolt 1760 négyszögöles kertben, s végül a Naphegy utca 31. sz. alatti, ugyancsak a második világháborúban elpusztult romantikus villa, amelyet az 1850-es évek elején építtetett Sauer Ignác pesti orvosprofesszor. 83 ' Ha a krisztinavárosi lakóházak többsége építészetileg érdektelen, jellegtelen volt is, az ez idő tájt épült villák, az építészetileg értékes néhány régebbi épülettel és főként a hozzájuk tartozó kertekkel együtt városképi szempontból valóban Buda egyik legszebb részévé tették ezt a külvárost. A lakóházak összességére vonatkozólag a leghasználhatóbb forrás a már említett házösszeírás, amely 1849 februárjában a katonai elszállásolás céljaira készült, s házról házra haladva számbavett minden helyiséget (termet, szobát, kamrát, műhelyt, konyhát, istállót, kocsiszínt, présházat). Mint minden összeírásnál, természetesen itt is számolnunk kell azzal, hogy hibák lehetnek benne, de mivel nincs módunk az adatok helyességének utólagos ellenőrzésére, kénytelenek vagyunk az öszeírásban foglaltakat elfogadni a számítások alapjául. Nagy hátránya ennek az összeírásnak, hogy a helyiségeket nem lakásonként, hanem csak házanként sorolja fel, s ezért a lakások számára és méreteire vonatkozóan csak közvetett módon következtethetünk. A 357 összeírt házban összesen 1736 lakószoba volt (a termekkel és a kamrákkal, vagyis a fűthetetlen kis hálóhelyiségekkel együtt) és 875 konyha. Feltételezve, hogy minden lakáshoz egy konyha tartozott, a lakások számát nagyjából a konyhák számával vehetjük azonosnak (az esetleges eltérések itt valószínűleg kiegyenlítik egymást). A házak a bennük foglalt szobák száma szerint így oszlottak meg: egyszobás ház 31 nyolcszobás ház 19 kétszobás ház 79 kilencszobás ház 12 háromszobás ház 58 tízszobás ház 6 négyszobás ház 49 tizenegy szobás ház 5 ötszobás ház 28 tizenkét szobás ház 9 hatszobás ház 23 tizennégy szobás ház 2 hétszobás ház 27 tizenöt szobás ház 2 tizenhét szobás ház 4 huszonegy szobás ház 1 huszonnégy szobás ház .1 harmincegy szobás ház 1 összesen 357 Ami a lakásokat illeti, az egész külvárost tekintve, egy lakásra átlag két szóba jutott. Ez az átlagszám azonban természetszerűleg nagy különbségeket takar. Közelebb jutunk a valósághoz, ha a házakat aszerint csoportosítjuk, hány lakás volt bennük (amire a konyhák számából következtetünk). Egylakásos ház : 121 Ebből 1 szobás 31 2 szobás 59 3 szobás 13 4—9 szobás 18 Kétlakásos ház : 110 Ebből 2 szobás 20 3 szobás 35 4 szobás 27 5—6 szobás 17 7—10 szobás 11 83 Leírásukat lásd Horler: Budapest műemlékei, I. k. 781; II. k. 573—576, 587. 14* 211
