Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Gál Éva, L.: A Krisztinaváros topográfiája, 1770-1872 = Topographie der Christinenstadt, 1770-1872 179-219

A század közepére észrevehetően előrehaladt a városiasodás folyamata. Az okok közül a legfontosabbnak az látszik, hogy az 1830—40-es években tulajdonképpen megkezdődött Pestnek és Budának egységes fővárossá válása, ha közigazgatásilag ez csak harmadévszázaddal később következett is be. Az 1830-as évektől kezdve már egyre gyakrabban fordul elő a Buda-Pest vagy akár Budapest elnevezés. Ez összefüggésben állt a modern értelemben vett nagyvárosiasodással, ami ugyan elsősorban Pestre érvényes, de egy idő múltán, éppen a két város közti szorosabb kapcsolat folytán, Budán is érezhetővé vált. A Krisztinavárosban ez mindenekelőtt úgy jelentkezett, hogy ez a külváros most már egyre nagyobb mértékben a pestiek nyaralóhelyévé is vált, nemcsak olyan értelemben, hogy nyáron sok pesti bérelt itt szobát, hanem úgy is, hogy sok pesti szerzett ingatlant ebben a városrészben.

77 Ezzel együtt a század közepére elhalványodott a Krisztinaváros külváros jellege. Ekkoriban már a Krisztinavárosnak, mint lakóhelynek társadalmi státusa magasabb lett, mint bármely más budai külvárosé. A vagyonos és előkelő budaiak közül néhányan nemcsak nyári lakást tartottak itt, hanem állandó lakóhelyül választották (pl. Áldásy Antal, Knotz József). A XIX. század közepén a Krisztinaváros háztulajdonosai között találjuk Buda város polgármesterét, városbíráját, levéltárosát, szószólóját, térparancsnokát, számos tanácsnokát, választópolgárát, bírósági ülnökét. Pesti választópolgároknak, egyetemi tanároknak, arisztokratáknak, gyárosoknak is volt itt házingatlanuk. Mindamellett, ha a bérlőket is számítjuk, a Krisztinaváros tényleges lakói között továbbra is a szegényebb rétegekhez tartozó elemek — napszámosok, kapások, foltozószabók és suszterek, céhlegények, kontár kézművesek — maradtak többségben. Viszonylag nagy számban találunk nádori és urasági szolgákat, kocsisokat, lakájokat, városi szolgákat, színházi és egyetemi nyomdai alkalmazottakat. De a Várhoz közelebb eső környéken (a templom körül és az Attila úton) sok hivatalnok is lakott. A század közepére kialakult város- és utcaképről, az ezekben az évtizedekben épült házakról jóval többet tudunk, mint a korábbiakról. Áttekintő és részlettérképek egész sora nyújt felvilágosítást az utcahálózatról, a beépítettségről, az épületek és kertek alaprajzáról. A szokásos telekkönyvi összeírásokon kívül, amelyek a házak nagyságára vonatkozólag más közvetlen adatot nem tartalmaznak, mint a háztelek és kerttelek területét (az adóösszegből csak nagy fenntartásokkal lehet következtetni a házak nagyságára), ebből az időszakból rendelkezésünkre áll egy, a krisztinavárosi lakóházak összes helyiségeire kiterjedő házösszeírás.

78 Alt Rudolf ismert krisztinavárosi látképei és egy ismeretlen festő olajképe éppen az 1840-es évek közepére kialakult állapotot rögzítik. Egyes házakról még több adatunk van. Az 1811—1827 közötti időszakból fennmaradtak a Budai Építési Bizottsághoz (Bau-Commission) engedélyezés végett benyújtott építési tervek, amelyek közül 40 vonatkozik krisztinavárosi házakra. A XIX. század utolsó és a XX. század első évtizedeiben számos régi krisztinavárosi házról és utcarészletről készültek fényképek. S végül, az ebben az időszakban épült lakóházak közül néhány ma is áll még. 77 Lásd í. Schlesinger: Medizinische Topographie der kön. Freistädte Pesth und Ofen. Pesth, 1840. 33; FL,, BL, Brundbuch-Conscrip. 1840—1848, Chr.st. Hauss-Gewöhr Prot. lib. 4, 5. 78 FL, BL, Különféle összeírások. A Krisztinaváros házainak 1849. februári összeírása. 208