Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Kumorovitz L. Bernát: Adatok Budapest főváros Árpád-kori történetéhez = Beiträge zur Geschichte der Haupstadt Budapest im Zeitalter der Árpáden 7-37
korszerűtlen II. András alatt. A kérdés csak az, miért használja Budára a „civitas" jelölést P. mester és oklevelünk? Györffy szerint a P. mesternél olvasható „civitas Attile regis" kifejezésben a civitas szó IX— XII. századi jelentése és a német Ecilburg megfelelője alapján „inkább fordítható Attila király várának, mint sem városának" 25 , azaz szerinte Anonymus a „régi értelemben" használta a „civitas Attile regis"-t. Ezzel azonban a dolog még nincs megoldva. Anonymus jól ismeri és gyakran alkalmazza is a „vár" értelmű „castrum"-ot, Budát mégis „civitas"-nak írja, és maga okolja meg, miért: azért, mert itt volt Attila „regalis locus"-a. A „regalis locus" minőség az alapja tehát igazolja. [Egyébként Péter nevű budai prépostra 1228-ból van biztos adat. (Mon. Eccl. Stri,g. I. 268—269)] Ha Anonymus valóban valamilyen Péter nevű budai préposttal volna azonosítandó (ami szintén korántsem bizonyos), akkor az 1228. évben említett Péterrel való esetleges identififcálás lehetősége ellen és mellett felhasználható érveket egyaránt meg kellene vizsgálni. Ami a „praesens pagina"-nak és a vele kapcsolatos korroborációs formuláknak az elterjedését illeti, ez egyáltalában nem korlátozódott Imre korára és okleveleire, így használja II. András: 1214-ben: „presentem paginam... iussimus sigilli nostri munimine roborari" (Krit. jegyz. 290. sz.), 1216-ban: „presentem paginam ... sigilli nostri munimine dignum duximus— roborari" (uo. 303. sz.), 1217-ben: „presentem concessimus paginam sigilli nostri munimine... roboratam" (uo. 320. sz.), 1217-ben: „presenti pagine commendamus et sigilli nostri munimine... roboramus" (uo. 338. sz.), 1217-ben: „presentem concessimus paginam sigilli nostri munimine... roboratam" (HO. VII. 7.), 1217-ben: „presentem concessimus paginam uniformis sigilli nostri munimine... roboratam" (UBBurg. I. 70.), 1217-ben: „presentem paginam duplicis sigilli nostri munimine fecimus roborari" (uo. I. 74. 107. sz.), 1220-ban: „presentem concessimus paginam sigilli nostri munimine... roboratam" (uo. I. 78.), 1221-ben: „presentem paginam... nostrique sigilli munimine dignum duximus ... roborandum (!) (uo. I. 80.), 1222-ben: „presentem concessimus paginam sigilli nostri munimine ... roboratam" (uo. I. 87.), 1225-ben: „presentem concessimus paginam sigilli nostri munimine... roboratam" (uo. I. 107.), 1228-ban: „presentem concessimus paginam sigilli nostri munimine... roboratam" (uo. 116.), 1230-ban: „presentem paginam privilegiantis sigilli nostri caractère roborantes" (uo. I. 121.), 1233-ban: „presentem paginam privilegiantis sigilli nostri munimine... fecimus roborari" (uo. I. 150.), 1234-ben: „presentem concessimus paginam dupplicis sigilli nostri munimine... roboratam" (uo. I. 160.); Béla ifjabb király: 1229-ben: „presentem concessimus paginam sigilli nostri munimine.. .roboratam" (uo. I. 117.), 1233-ban: „presentem concessimus paginam sigilli nostri munimine roboratam" (uo. I. 151.) ; ÍV. Béla: 1245-ben: „presentem... paginam duximus concedendam caractère bulle nostre auree... roboratam" (Szentpétery : Középkori oklevélszövegek, 52.); Bulcsú győri prépost és káptalan 1226-ban: „Istud... in presentem paginam fecimus adnotari et sigilli capituli... impressione roboratum conservari" (UBBurg. I. 110.); Győri káptalan: 1230-ban: „in presentem paginam facimus annotari et sigilli capituli nostri munimine roborari" (uo. I. 125.); Dénes nádor: 1232-ben: „presentem paginam... concessimus duplicis sigilli nostri munimine" (uo. I. 140.) ; Budai káptalan: 1232-ben: „presentem concessimus paginam sigillo capituli roboratam" (uo. I. 141.); Demeter országbíró: 1233-ban: „presentem paginam sigilli nostri munimine fecimus roborari" (O. VII. 22.) ; Pelagius és István bíborosok az esztergomi érsek és a veszprémi püspök ügyében: 1216-ban: „presentem paginam sigillis nostris fecimus communiri". (Gárdonyi: Budapest tört. oki. eml. I. 14.) — A „praesens pagina"-t tartalmazó korroborációk előfordulásainak ebből a néhány példájából is kitűnik, hogy a kifejezésnek P. mester művében és az 1124. évre hamisított oklevélben való feltűnéséből semmiféle megnyugtató következtetést nem lehet vonni sem arra nézve, hogy a hamis oklevél korroborációs formulája és Péter budai prépostnak benne való említése ténylegesen valamilyen Imre-kori oklevélen alapul, sem pedig arra nézve, hogy a feltett oklevél állítólagos korroborációja valamilyen kapcsolatban állt a gesta „presens pagina"-jávai, sem pedig arra nézve, hogy P. mester művét 1200 körül írta, és néni később. A „presens pagina" kifejezés dokumentált, széles körű több évtizedes elterjedése következtében a XII— XIII. század fordulója a „presens pagina" szempontjából csak terminus post quem-nek tekinthető. 25 Györffy: Disszert. 90.
