Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Gál Éva, L.: A Krisztinaváros topográfiája, 1770-1872 = Topographie der Christinenstadt, 1770-1872 179-219

1787-ben kapott iskolát az új külváros. A budai magisztrátus a mai Gellérthegy u. 1—3. helyén, 286 négyszögöles telken álló kocsmaépületet vette meg 965 forintért, „Trivial Schull" és tanítólakás céljára. A Krisztinaváros első tanítója Zonner Ferenc volt, akinek évi 180 forintos fizetését 1787. szeptember 1-től jegyezték be a városi kiadások közé.

38 Az iskola 1810-ig működött ebben az épületben. Az új külváros lakosainak száma, a kiskorúakat is magában foglaló egyházi összeírás szerint a következőképpen alakult : 1771-ben 121 1776-ban 471 1783-ban 698

39 Ebben az első időszakban tehát egy házra átlag 5,2—5,5 lakos jutott, ami önmagában is arra mutat, hogy a Krisztinaváros eleinte erősen falusias jellegű település volt.

40 Az 1770—1786 között épült házak közül egy sem maradt fenn. Alaprajzi elhelyezkedésükről, illetve a telekbeépítés módjáról valamelyes felvilágosítást nyújt Rabany 1784-es térképe. Eszerint az új külvárosban az első időkben a fésűs beépítésmód dominált: kezdetben csak a telkek egyik hosszanti oldalát építették be, a házak tehát rövid, oromfalas homlokzatukkal néztek az utcára. Ez a falusias jellegű beépítésmód elsősorban a Nap-hegy lejtőjén épült házakat jellemezte. A kápolnától északnyugatra és a mai Magyar Jakobinusok terén, ahol jobbmódú elemek építkeztek, elterjedtebb volt a zárt sorú beépítés: itt a telkek utcai frontját is beépítették, s a házak ereszes homlokzatukkal álltak az utcavonalon. Emeletes ház azonban 1787-ig nem épült a még erősen falusias új külvárosban. A legrégibb krisztinavárosi házak külsejéről fogalmat alkothatunk néhány olyan ábrázolás alapján, amely későbbi időből származik ugyan, de még eredeti állapotában mutat néhányat ennek a legelső időszaknak házai közül. A legkorábbi ilyen ábrázolás a Martinovics és társai kivégzéséről készült egykorú rajz (1. kép), amelynek bal sarkában a mai Magyar Jakobinusok terén 1775-ben épült házsort, előtte, a tér közepén a vámházat, s a kép legszélén a Falk-féle ház sarkát láthatjuk. Néhány évvel később, a XVIII. század legvégén készült Binder J. Fülöp rézmetszete az 1797-ben felépült krisztinavárosi templomról és környékéről (2. kép). Ezen a templomtól jobbra — ha nem is egészen helyes perspektívában — Spevágh és Affolter házai, a templomtól balra pedig a mai Krisztina körút és Gellérthegy utca első néhány háza (köztük a ,,Zöld fa" kocsma, az első krisztinavárosi iskola és a vámház) látható, a háttérben pedig a szőlővel beültetett Naphegy, Sas-hegy, Márton-hegy, Orbán-hegy. Érdekes, hogy egy körülbelül 80 évvel később, az 1870-es évek végén ugyanerről a városképi együttesről készült fényképfelvételén (3. kép), alig-alig változott formában, éppen ezeket a házakat láthatjuk viszont. 38 Az iskola történetét feldolgozó Hofecker Ferenc (A Krisztinaváros múltja. Bp. 1903.) tévesen mondja az 1790-től itt tanító Pomp Gottfriedot az első krisztinavárosi tanítónak. 39 Lásd Némethy Lajos: Budapest-Krisztinaváros történetéhez. Hazánk, 1888. 321. 1786-ból nincs adat a teljes népességre. 40 Ugyanezt támasztja alá az a demográfiai adat is, hogy a 15 éven aluli gyermekeknek a lakosság egészéhez viszonyított aránya kétszer akkora volt, mint Buda legvárosiasabb részében, a Várban (öt év átlagában 31%, szemben a várbeli 14,5%-kal) Lásd: Status et numerus personarum ..., T. 10. 192