Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Gál Éva, L.: A Krisztinaváros topográfiája, 1770-1872 = Topographie der Christinenstadt, 1770-1872 179-219

A Krisztinaváros els ő házai' Az újonnan benépesítendő területen az első telekszerző Affolter Péter volt, aki 1769-ben vásárolta meg a várostól a későbbi Krisztinaváros első háztelkét. Ekkor azonban az új külváros közigazgatásilag még nem létezett, a telekszerzést tehát a tabáni házak telekátírási jegyzőkönyvébe vezették be. Eszerint Affolter a minden oldalán 24 öl hosszú, 576 négyszögöles telekért 86 forint 24 krajcárt fizetett a városnak, vagyis négyszögölenként 9 krajcárt. A királyi palota felügyelője tehát, ha nem is ajándékképpen, de nagyon olcsón jutott a telekhez: két évvel később a város az ugyanilyen fekvésű telkeket négyszögölenként 18 krajcárért árulta az új telepeseknek. Az Affolter-telek helyét a telekátírási jegyzőkönyv így határozta meg: „ ... ausser dem Stuhlweissenburger Thor, auf der Vestung Glacis, nebst der Rauchfang Kehrer Capellen, an der Strasse . .,."

25 Ebből tehát csak annyit tudunk meg, hogy a kápolna mellett és az út mentén feküdt. A telekkönyvek és egyéb források segítségével elvégzett azonosítás eredményeképpen azonban megállapítható, hogy a Krisztinaváros első háztelke a mai Krisztina körút 65. és 67., illetve a Gellérthegy utca 2. és 4. számú házak helyén volt. Ezt a négyzet alakú, minden oldalán mintegy 45 méter hosszú területet tekinthetjük tehát a Krisztinaváros magjának. Az első házak azonban nem ezen a telken épültek. Az új külváros legelőször a várbeli jezsuita plébánia 1770. évi összeírásában jelenik meg, „novum suburbium" néven, „extra Praesidium, intra Rascianicam et Sacellum Sanguinis", azaz a „Váron kívül, a Rácváros és a Vérkápolna között" helymegjelöléssel. Az összeírás szerint itt két házban két napszámos lakott a családjával, összesen kilencedmagával.

26 A topográfiai azonosítás megmutatta, hogy a Krisztinaváros első két háza a mai I., Gellérthegy utca 27. és 33. sz. helyén épült. A budai telekkönyvi összeírásban és adókivetési könyvben 1771-től szerepel az új külváros, az előbbiben „neu errichtete Vorstadt", az utóbbiban „Christinastadt" néven. 1771-ben 22 házat, 1772-ben 51 házat és 1 házhelyet írtak össze ezen a területen. 1771-ben valamennyi ház, 1772-ben a házak túlnyomó többsége a Nap-hegy lejtőjén épült, városi parcellázás eredményeképpen. A többnyire egyforma nagyságú, általában 180 négyszögöles telkeket nagyobbrészt kapások vették meg, és nyomban építkeztek is rajtuk. Az első évben két házsor keletkezett : a mai Krisztina körútnak a templom és a Tabán közé eső szakaszán és a mai Gellérthegy utca páratlan oldalán. Az alsó házsor kertjeinek hátsó telekhatára alkotta a következő 24 Gárdonyi Albert „A Krisztinaváros településtörténete" című, már idézett tanulmányában nagyobbrészt azokkal a területekkel foglalkozott, amelyek nem települtek be (Városmajor, Vérmező) ; a lakóházak és az utcák kiépülésének folyamatát, amelynek felderítéséhez a régi helyrajzi adatoknak a maiakkal való azonosítására lett volna szükség, nem mutatta be. A Krisztinaváros topográfiáját az alábbiakban a következő fő források segítségével elvégzett azonosítás alapján vázoljuk fel: a krisztinavárosi telek- és adóösszeírások (FL, BL, Grundbuch-Conscription, Steuer-Amts Repartitions Buch, Contributions-Conscriptio, Amts-Buch), telekátírási jegyzőkönyvek (Gewöhr Proíocoll) megfelelő kötetei, a budapesti helyrajzi számok összehasonlító jegyzékei (1882, 1903, 1924), továbbá Buda szabad királyi főváros felmérésének Marék József által készített szelvényei (FL, Térképtár, B. áttekintő 3.). A továbbiakban az azonosítás forrásaira nem hivatkozunk külön. 25 FL, BL, Tabaner Hauss-Gewöhr Protocoll, lib. 7. fol. 128. 26 Libri Parochiae Budensis Soc. Jasu ab anno 1711. Tom 10. Status et numerus personarum parochiae... 1763—1778. OSzK Kézirattár, Fol. Lat. 3754. A Krisztinaváros első lakói Retzer Orbán és Stróbl Sebestyén napszámosok voltak. 186