Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Morvay Endre: A Pest-budai repülőhíd = Die fliegende Brücke von Pest-Buda 131-151

azért fontos, mert ebben az esetben az orr-részre nagyobb víznyomás hat, mint a tatrészre, és így, ha az orrlapátokat leeresztik, a körül az árboc körül, melynek a kötél feszül, csavaró hatás lép fel, ami a kötél szélső helyzetét biztosítja, és ezzel a komp iránytartását is. Az elülső haránt lapát szerepe hasonló az orrlapátokéhoz. A leeresztett elülső haránt lapát a hajó orr-részén víztorlódást okoz, az orr-részre ható tolóerőt fokozza, ugyanakkor az érkezési part felé eső hajótest belső oldalát elzárja a víz áramlásától. így az indulási part felöli árboc körül a meglevő csavaró hatást fokozza, azaz az elülső haránt lapát leeresztésével hirtelen lehet ezt a hatást fokozni. Erre akkor van szükség, ha átkelés közben valamilyen oknál fogva a kötél sarokhelyzetéből kiszabadul. Ilyenkor ha az elülső haránt lapátot leeresztik, a hajó hirtelen billen vissza a kívánt irányba. (13. ábra.) A hátulsó haránt lapát leeresztése a hajót a vízfolyás irányába állítja, mert a hosszú kötélen kipányvázott kompot a kötél megerősítési pontja mögött terheli nagy víztömeg súlyával, így a komp súlypontja a kötél megerősítési pontja mögé kerül, a kötél a fasín közepén helyezkedik el. (14. ábra.) A merevítő rúd a két hajótest orrát köti össze, illetőleg merevíti ki, ha a hajó orrát oldalirányban tolják. A merevítő rúd két végén pántokkal van ellátva, ezekhez kapcsolódnak a hajó két oldalán végigfektetett tolórudak, melyeket a pántok körül elfordítva a partra ki lehet vetni. A komp indulásánál a megfelelő oldali tolórúddal igazítják be a kívánt szögbe a hajót. Ezek után megkísérelhetjük a repülőhíd átkelését rekonstruálni. A hajót először az elülső, orr felőli kikötő baktól kötik el. Miközben a partról a kivetett tolórúddal a hajó orr-részét a folyó közepének irányába tolják, a hátsó kikötőbak kötelét megoldják és jó hosszúra eresztik. Hagyják, hogy az ár a hajót elkapja és addig fordítsa el, míg a kötél a fasínben az indulási part felé eső szegletbe be nem csúszik. Ugyanekkor leeresztik az elülső haránt lapátot és az orrlapát párokat. Az elölső haránt lapát előtt keletkezett víztorlódás a hajót erőteljesen elcsavarja, miáltal a hosszú kötél kifeszül. Mikor a kötél teljesen megfeszüit, felrántják az elülső haránt lapátot, és eloldják a hátsó baknál még megerősített kötelet. A kifeszült kötél súlya és rugalmas visszahúzó ereje erőteljes lendülettel indítja meg a hajót. Az orrlapát párok az átkelés alatt leeresztve maradnak, hogy biztosítsák a hajó ferde helyzetét; a kormánylapátokat pedig a manőverezés irányának megfelelően állítják. A túlsó part kikötőhídja elé érve a hátulsó haránt lapátot eresztik le, ezáltal a hajó a vízfolyás irányába áll be, és ha a kötélhossz a csörlővel jól van beállítva, a parthoz simul és kiköthet. Híd azért, mert a két hajótestet a fedélzet áthidalja, ahogy Jókai írta: „A hajóhídnak egy szakasza". Repül is, mert a 600—700 méter hosszú kötél megfeszítésének hirtelen megszüntetésével fellépő rugalmas húzóerő valóban röpítve indította a hajót. Az irányítási műveletekhez igen jól gyakorolt, ügyes hajósszemélyzetre volt szükség, mert a hajó megterhelése, méreteit tekintve elég nagy lehetett. Az 1790-i rajzon a hajó teljes hossza 38 méter, fedélzete 15 X 17 méter, kettős árboca 6,80 méter magas. Ennek az érdekes konstrukciónak Moller Vilmos bécsi ácsmester volt a feltalálója, aki 1676-ban építette meg az első repülőhidat.

36 A repülőhíd működésének elvét úgy szemléltethetjük, hogy összehasonlítjuk egy, a térben, súlypontja alatt, tehát labilisán felfüggesztett tárggyal. Ahogy a felfüggesztett tárgyra hat a gravitáció és billenti el egyik vagy másik irányba, 36 Siklóssy László i. m. 148