Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Morvay Endre: A Pest-budai repülőhíd = Die fliegende Brücke von Pest-Buda 131-151

Amikor Schemerl 1807-ben könyvét kiadta, Pesten már évtizedek óta nem járt a repülőhíd. A hajóhíd felállítása óta, az 1760-as évektől csak egy esetben, nem mindennapi alkalomra készült repülőhíd. 1790-ben 260 év óta először ült össze országgyűlés Budán. A nagy alkalomra készített reprezentatív jármű talán olyan szerepet játszhatott akkor a praktikusabb hajóhíd mellett, mint ma a gépkocsik korában egy díszhintó. Ennek a repülőhídnak ácsszerkezeti rajza ma is megvan. (9. ábra.) A 10. ábra a tervrajz alapján a repülőhíd irányító szerkezeteit kiemelve mutatja. Az egyes szerkezeti részeket a következő elnevezésekkel jelölhetjük meg: 1. hajótest 7. jobb és bal oldali orrlapát párok 2. csörlődob 8. elülső haránt lapát 3. kötél 9. hátulsó haránt lapát 4. árbocok közti fasín 10. merevítő rúd 5. csúszka 11. toló rudak 6. kormánylapátok 12. pántok Ezeknek a szerkezeti részeknek a következő szerepük van : Maga a hajótest nemcsak azért kettős, hogy biztonságosabban feküdjön a vízre, hanem azért is, mert a hajó vízzel érintkező felületének növelésével arányosan növekszik a tolóerő is. A csörlődobra azért van szükség, mert a hajó távolsága a lehorgonyzási ponttól magasabb vízállás esetén csökken, alacsonyabb vízálláskor növekszik. A kötél felcsévélésével vagy utánaengedésével oldható meg, hogy a repülőhíd minden esetben pontosan tudjon a kikötőhídhoz beállni. A kötél szerepe ismert. Néha tartalék kötelet is alkalmaznak, mely terhelés nélkül lazán lóg az árbocok közötti fasínen átvetve, és a komphoz legközelebb eső kötelet tartó csónaknál van megerősítve. Szerepe az, hogy ne hagyja a kompot elszabadulni, ha a hosszú kötél elszakad.

35 Az árbocok közötti fasín a repülőhíd legfontosabb része. Ezen a két gerenda közötti résen van a kötél átvetve, és ebben mozog jobbra-balra, illetőleg egyik vagy másik véghelyzetben van aszerint, hogy melyik part felé közeledik a hajó. A kötél a tatrészen elhelyezett csörlődobnál van megerősítve a hajótest középvonalában. A fasín szélességének és a csörlődobtól való távolságának helyes megválasztásán múlik, hogy a komp olyan szögbe tudjon beállni, melynél a víz tolóhatása a legjobban érvényesül. (11. ábra.) A csúszka feladata a kötél kopásának csökkentése. Ez a csúszka egy alsó és felső szélén a gerenda szélességének megfelelő horonnyal ellátott fémtest, melynek közepén lyuk van, ennek pereme domborúan lecsiszolt. (12. ábra.) A csúszka hornyai az alsó és felső gerendába illeszkednek, ezeken az alsó és felső gerenda által képzett fasínben csúszik jobbra-balra. Mikor szélső helyzetét felveszi, nagy erővel ütődik, illetve feszül az árbochoz. Ezért az árbocok igen erősen vannak kötélzettel kimerítve. A kormánylapátok feladata az, mint minden más vízi járműnél. A jobb és bal oldali orrlapát párok függőleges síkban mozgathatók, leereszthetőek. Rendeltetésük, hogy a hajó orr-részének felületét növeljék. Ez 35 Ladislav Sasky: Bratislava történelmi nevezetességei. Bratislava, 1964. 3. tábla, Bratislava a XVIII. században. Josef és Peter Schaffer rézmetszete, 1787. 146