Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Morvay Endre: A Pest-budai repülőhíd = Die fliegende Brücke von Pest-Buda 131-151

akik forrásmunkául használták indokoltan értettek félre, annál is inkább, mert Schemerl művében nem közölt ábrát repülőhídról. Ugyancsak félreértették Schemerl leírását azok, akik azt a metszetekkel vetették egybe, mert a gerendák szerepének indokolásánál legkézenfekvőbb volt azokat a Schemerl-féle leírásban említett csörlővel azonosítani. Ez azért is látszott valószínűnek, mert a Schemerl által határozottan megnevezett csörlőtengelyt (Haspelwelle), a metszeteken nem ábrázolták. Az összekötő gerendának csörlővel való hasonlósága feltűnő a Mikovinyi-féle metszeten. (7. ábra.) így történhetett, hogy Lósy Schmidt is, Radnai is egy, a komp közepén fixen megerősített kötéllel sematizálják ábrájukat, és nem veszik észre a kettős gerenda fontos szerepét. Nézzük most Schemerl leírását : „Zur zweyten Art, die ohne Vergleich sicherer, und bequemer ist, gehören die so genannten fliegenden Brücken. Diese bestehen aus einer guten starken Schiffbrücke, welche mittelst eines langen, starken an der Schiffbrücke über einer Haspelwelle befestigten Seiles, welches durch eine metallene zwischen zwey in der Höhe von 15 bis 18 Schuhen angebrachten Gleisbäumen hin und her sich bewegende Rolle durchläuft, nach dem Fallen oder Steigen des Wassers aufgewunden, oder nachgelassen werden kann, und auf eine beträchtliche Distanz mittelst eines Ankers an das Grundbett des Stromes angeheftet wird. Durch einige auf mehreren kleinen Kähnen angebrachte Gabeln wird das Seil gegen das Eintauchen in den Strom gesichert, welche sich jederzeit bey dem Hin- und Herfahren der Schiffbrücke verhältnissmäsig mit dem Seile, welches der Radius eines Bogens ist, den die Schiffbrücke bey ihrer Ueberfahrt von einem Ufer zu dem andern beschreibt, bewegen, und selbes über dem Wasser schwebend erhalten. Soll das Schiff abfahren, so neigt der Schiffer die Schiffbrücke etwas nach dem Strom, welcher es sogestalten nach und nach an das gegenseitige Ufer treibt."

32 A fenti szöveg megvilágítására hasonlítsuk össze annak egyszerűsített fordítását az említett alkatrészek grafikus ábrázolásával (8. ábra): A kompok másik fajtájához tartozik az összehasonlíthatatlanul biztonságosabb, úgynevezett repülőhíd, csörlőtengelyén 1. megerősített hosszú erős kötél 2. egy 15—18 láb magasságban lévő fa sínen 3. ide-oda mozgó fém görgőn 4. van átvetve, ezt a folyó vízállása szerint lehet felcsévelni, vagy utánaengedni, ez a kötél a folyó medrében jelentős távolságra le van horgonyozva 5. A kötelet több csónakocska villáin vezetik át, 6. melyek a kötelet a víz felett tartják. Ezek az átkeléskor arányosan mozdulnak el, a kötél rádiusza annak a körívnek, melyen a hajóhíd (repülőhíd) jár. Ha elindul a hajó, a hajós kissé az ár felé tartja, ami ilyenformán mindinkább az áttelleni oldalra hajtja. A kötél a két vízszintes gerenda között van átvetve, és a hajó tatjánál megerősítve. Ez a magasban lévő két gerenda (fasín) a komp iránytartó szerkezetének legfontosabb része, mely nélkül nem közlekedhetik. Ha indulásnál a hajó orrát úgy fordítják az érkezési part irányába, hogy a tatrész csörlőtengelyén megerősített kötél a két gerenda közti résben az indulási part felé eső szegletbe csússzon, akkor ferde helyzetét a folyó sodra ellenében is meg tudja 31 Mikovinyi Sámuel rajza után metszették Andreas és Josef Schmutzer. Megjelent Bél Mátyás: Notitia Hungáriáé Novae ... III. köt. Bécs, 1737. 32 Joseph Schemerl: Ausführliche Anweisung zur Entwerf

ung, Erbaung und Erhaltung dauerhafter und bequemer Strassen. Wien, 1807. I. Theil, viertes Capitel, 3. § 137. 1. 142