Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Morvay Endre: A Pest-budai repülőhíd = Die fliegende Brücke von Pest-Buda 131-151

A második csoportba tartoznak azok a leírások, melyeknek szerzői felismerik ugyan, hogy a kompot a víz ereje hajtja, de a kötélzet elrendezésében, feladatában tévesek, tehát üzemképtelen konstrukciót vagy más kompfajtát írnak le. A harmadik csoport leírásainál a víz sodra a kormánylapátok segítségével hajtja a kipányvázott kompot, de iránytartó szerkezetét szerzőik nem veszik észre, ezért leírt szerkezetük nem kelhet át a folyón, annak csak a közepéig hajtja a víz árja, és a folyó sodorvonalán nem juthat túl. Kremmer Dezső, az egykorú metszetek és rajzok nagy ismerője a XVI. századi budai ábrázolásokról így ír: „Budáról a XVI. század földrajzi ismerete még ennyit tudott : a Duna mellett fekszik a város, közvetlenül. Egy hosszúkás, észak— déli irányban húzódó hegyháton áll a vár és a város, s ezt egy patak veszi körül, mely a hegy északi és déli csúcsánál a Dunába ömlik. E hegytől délebbre egy magas, kerek hegy áll, a Gellért püspök hegye, melynek tetején katonai erőd van. Repülőhíd vezet át Pestre .. ."

15 A XVI. században azonban még nem volt repülőhíd, így ennek a kornak vedutáin nem is szerepelhetett. Viszont hajóhíd volt, és a „vezet át" kifejezésből úgy tűnik, hogy a szerző valójában egy fajta hajóhídra gondolt. Váradi Antal viszont a repülőhidat véli hajóhadnak: „Ahol Árpád átkel a Dunán, azt a helyet Anonymus Magyar révnek (portus Moger) nevezi. Bonbardi Mihály 1750-ben megjelent Topographiájában Öbuda leírásánál azt mondja, hogy ez a rév a mozgóhíd tájékán lehetett. A mozgóhíd (pons mobilis, hajóhíd) pedig a budai Tabánnak futott, mert a későbbi hajóhidat 1767-ben a Kishíd utca elé építették."

16 Bonbardi félreélthetetlenül pons mobilis navalis-ról beszél: „Ferunt hunc respondere loco ubi ponte navali hac aetate transmittant Danubium."

17 Binder egy 1761-ből származó Buda és Pest látképét ábrázoló rézmetszetén a kétnyelvű magyarázó szövegben 39-cel jelzett részlet a latin szövegben „pons mobilis navalis", a német szövegben pedig „die fliehnde donaubrucke" megnevezéssel van ellátva, a metszet pedig repülőhidat és nem hajóhidat ábrázol.

18 (6. ábra d.) Jókai a Rab Ráby-ban

19 így írja le a repülőhidat: „Azután decemberben már ki volt szedve a hajóhíd a jégzajlás elől. Ahelyett ideiglenesen a „repülő híd" volt beállítva. Minthogy jelenben ilyen csudát az egész Duna—Tisza mentében nem találni már, hát csak leírom, hogy milyen volt az ; nehogy valaki azt higgye, hogy a jövő század repülőgépeit akarom a publikummal még egyszer be vetetni. Tehát volt egy nagy komp, akkora, mint a hajóhídnak egy szakasza; azt megkötötték egy karvastagságú kötéllel, azt a kötelet keresztülhúzták hat egymás után következő ladikon, azok arra valók voltak, hogy a kötelet a víz felett tartsák, az utolsó ladiknál aztán a kötél egy nehéz horgonnyal a Duna fenekéhez volt erősítve az „Apáca-révnél", a „Nyulak-szigete" alatt. Ezen a kötélen repült aztán a híd az egyik parttul a másikig: persze evezővel hajtották ..." Rexa Dezső következőképp írja le a repülőhidat: „Persze nagyot változott a pestbudai élet, amikor a Dunán hidat vertek. Az első híd nem is híd volt, ha repülő-hídnak nevezték is. Híd, amelyik repül! Tudniillik: nagy furfangosan hosszú, erős hajókötél végére (a kötelet csónakok tartották fenn, hogy ne merüljön a folyam fenekére) vasmacskát, ha úgy tetszik horgonyt erősítettek, és azt 15 Dr. Kremmer Dezső: Pest-Budát ábrázoló német metszetek. Budapest régiségei X. köt. Budapest, 1923. 101.1. 16 Váradi Antal: A régi Pest emlékeiből. Budapest, 1921. 12. 1. 17 Michael Bonbardi: Topographia magni Regni Hungáriáé. Viennae Austriae 1750. Cap. X. § III. 18 Rózsa György: Budapest régi látképei. Budapest, 1963. kat. sz.: 83. Illusztrálva LXXXII. táblán. 19 Megjelent 1879-ben. 134