Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Nagy Lajos: A Buda visszafoglalását ábrázoló lotharingiai gobelinek kérdései = Zur Frage der Lotharingischen Gobelins mit der Darstellung von Buda 113-129

képek tehát nem készülhettek Innsbruckban, illetőleg az innsbruck-i palota részére, hanem minden valószínűség szerint azonosak azokkal a képekkel, amelyeket Herbei a nancy-dialdalív díszítésére készített. Nancy-ból Herbei olajfestményei a gobelinekkel együtt kerülhettek 1737-ben Toscana-ba, majd Bécsbe, ahol Ferenc császár halála után ezeket nem olvasztották be az osztrák császári garde meublebe, mint a gobelineket, hanem Innsbruckba szállították Hofburg díszítésére. A ma Innsbruckban levő tíz kép volt tehát az 1705-ben Nancyban készíteni kezdett gobelinek közvetlen mintaképe, ezek után készítették a gyártáshoz szükséges kartonokat, s ilyenformán a gobelinek jelenetei valóban Herbei „tervezetei" után készültek. A kis győzelmi sorozat minden darabjának meg van az innsbrucki mintaképe, s ha Herbei valóban huszonöt képet készített a diadalkapura, akkor a gobelin-sorozat valamennyi darabja kapcsolatos vele, sőt nem is készült mindegyik olajképről gobelin. Ezt azonban csak akkor bizonyíthatnánk, ha még kerülnének elő Herbel-képek. Herbei innsbrucki képei azonban nem önálló alkotások. A bécsi Albertina gyűjteményében tizenkét vörös és fekete krétarajz található, amelyek közül tíz (köztük a négy budai vonatkozású: La Siege de Bude fait dans cette merne année, — Le Sac de la ville de Bude prise d'assaut en 1686, — L'Entrée triomphante du Duc de Lorrain dans la Ville de Bude, — Les Turcs repoussés dans la tentative qu'il firent pour rentrer dans Bude) pontosan megfelel #

az innsbrucki olajképnek. A rajzokon eredeti jelzés van: A. F. van der Meulen.^ A rajzok készítési idejét nem jegyezték fel, de azt tudjuk, hogy 1690 előtt készülhettek, mert Adam Frans van der Meulen ebben az évben halt meg. A brüsszeli születésű Meulen a csataképfestő Pieter Snayer tanítványa volt, 1686-ban XIV. Lajos francia király udvari festője, 1686-ban pedig a párisi festőakadémia premier conseilleur-e lett. Meulen csataképfestő volt, a francia király szolgálatában és kíséretében számos ostromképet és csataképet festett. Tudjuk, hogy gobelinekhez is készített terveket, s a párisi Gobelingyárban kétszáz rajza található."' Minden valószínűség szerint az Albertinában levő rajzai is gobelin-tervek voltak, ugyanis valamennyi lapján négyzetes beosztás látható. Ezeket a rajzokat használta fel Herbei olajfestményeihez, de Meulen-rajz volt a krakkói Czartoryski Múzeumban levő olajfestmény készítőjének a kezében éppúgy, mint Heinrich Faust kezében is. Van der Meulen rajzai a valóság tükörképei, ő egyenesen a gobelin-készítés igényeinek kívánt eleget tenni: a gobelin-szövésnél a tükörképet fordítják vissza a valóságra. A gobelin-szövésnek ugyanis két fajta technikája van: a hautelisse-el járás a pausztechnika következtében a látásnak megfelelő szövést eredményez, a basselisse-eljárásnál a karton a szövők háta mögött lóg, s ez az eljárás a kivitelezett gobelinen a karton tükörképét adja. Ezért a basselisse kartonokat már mint tükörképeket festik meg, hogy a gobelinre való átvitelnél a látásnak megfelelően jelenjenek meg. A nancy-i gobelinszövő műhelyekben a basselisse technikát alkalmazták. A Lotharingiai Károly győzelmeiről készített gobelinek két sorozata azonban különbözik egymástól. A kis győzelmi-sorozat a képet valósághűen adja vissza, a nagy győzelmi-sorozat viszont tükörképet ad. A nagy győzelmi-sorozat kartonjainak közvetlen forrásai nem a Meulen-rajzok voltak, hanem Herbei olajfestményei. A Meulen rajzai alapján Herbei által az 1690-es években készí15 A rajzok a bécsi Albertina gyűjteményében a következő leltári számok alapján találhatók: 10061—10072. A budai rajzokat ismertette Rózsa György, i. m. 341. 16 Meulenről Thieme—Becker, XXIV. 124