Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Nagy Lajos: A Buda visszafoglalását ábrázoló lotharingiai gobelinek kérdései = Zur Frage der Lotharingischen Gobelins mit der Darstellung von Buda 113-129

tarozás el is fogadható, hiszen a győzelmi gobelinek készítéséhez csak 1705 körül kezdhettek. Hogy a képek Textor művei lennének, kétséges. Textor 1741ben halt meg Innsbruckban, 1727-ben nősült, igen fiatal volt 1700 körül, amikor a képek keletkeztek, az pedig teljes mértékben kizárt, hogy a képek topográfiai ábrázolásai az ő hitelt érdemlő rajzai nyomán készültek volna. Maitens, Greipel és Baer nevének az említése e képekkel kapcsolatban nem egyéb puszta találgatásnál, amit egyáltalán nem indokol az, hogy ezek a művészek annak idején az innsbruck-i palota egyéb festményeinek a készítésén dolgoztak. A kis győzelmi sorozatból a Lotharingiai Károly Budára való bevonulását ábrázoló gobelinnek az előképe az az olajfestmény, amelyet 1926-ban vásárolt a Fővárosi Múzeum Beichel karlsruhe-i építési igazgatótól, s amely a képen szereplő jelzés szerint H. Heinrich Faust 1694-ben készült alkotása

12 Felvethető az a kérdés, hogy vajon a három ismert olajfestmény nem egy művész — Faust — alkotása-e? A két innsbruck-i kép festési módja és rajza ennek a feltételezését nem teszi lehetővé. Horváth Henrik, aki Faust olajfestményének a problémáival foglalkozott, feltételezte, hogy Faust személyes benyomásai alapján készítette a képet, s hogy Fontana-hoz, Juvigny-hez, az ifjabb Merian-hoz és Herbel-hez hasonlóan Lotharingiai Károly szűkebb törzskarához tartozott, s valószínűnek tartotta, hogy Faust festménye mintaképe volt annak a jelenleg Bécsben levő gobelinnek, amely a kis győzelmi sorozatból szintén Lotharingiai Károly diadalmenetét ábrázolja: „a gobelin ábrázolása tükörképben van visszaadva, a formaadás a speciális technikának megfelelően sommásabb, lágyabb a körvonalakban, merevebb a testtartásban, fakóbb s egyszersmind tarkább is a színskálában."

13 A kérdést azonban tovább bonyolítja az, hogy egy — a Lotharingiai Károly budai diadalmenetét ábrázoló — hasonló, de Faust képénél kisebb méretű olajfestmény található a krakkói Czartoryski Múzeumban is,

14 sőt ugyanez a téma hasonló elrendezésben és részletezéssel szerepel az innsbruck-i Hofburg képei között is. Innsbruck-ban ugyanis nemcsak az a kéft — budai támájú — olajfestmény van, amelyet a harmincas években fedezett fel Borbély Andor, hanem a Holfburg reprezentatív őrségtermében (sala di guardia) tíz nagy méretű olajfestmény található, amelyeknek a témája Lotharingiai Károly győzelmei a törökökön, s valamennyi képnek ismerjük a gobelinben elkészített megfelelőjét is, egyrészt a kis, másrészt a nagy győzelmi sorozatban. Ezek a képek a belsőépítészetileg számukra kiképzett őrségteremben 1770 után kerültek elhelyezésre. Az innsbruck-i Hofburgot ugyanis Mária Terézia a szerényebb középkori épület felhasználásával csak 1754-ben kezdte kiépíttetni, s a háromemeletes épület, amelynek a reprezentatív helyiségei a második emeleten vannak, 1770-ben készült el, a helyiségek dekorációja pedig 1770— 1776 között. Lotharingiai Ferenc császár az innsbruck-i Hofburgban halt meg 1765-ben, felesége, Mária Terézia nemcsak kápolnát építtetett emlékére, hanem a berendezésnél is a Lotharingiai ház emlékét és dicsőségét kívánta hangsúlyozni. Ezt szolgálta a kápolnán és az őrségtermen kívül az is, hogy a Hofburgban külön lotharingiai termet rendezett be. Lotharingiai Károly, aki 1678-ban, miután feleségül vette Lipót császár nővérét, Tirol helytartója lett, s haláláig, 1690-ig Innsbruck-ban lakott. Fia, Lotharingiai Lipót innen költözött át 1698-ban Nancy-ba. A Hofburgban levő 12 Faustról Horváth Henrik, i. m. 62—63. 13 Horváth Henrik, i. m. 62. u Rózsa György, Budapest régi látképei (1493—1800). Bp. 1963. 342. A krakkói kép mérete: 565X728 mm, az innsbrucki képeké pedig 182X277 cm. 122