Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)

Vass Előd: Török adatok Rákoscsaba és Rákoskeresztúr hódoltságkori történetéhez = Türkische Angaben zur Geschichte von Rákoscsaba und Rákoskeresztúr aus der Zeit der Türkenherrschaft 87-111

1576-ban felsőlendvai Széchy Margit végrendelkezik, majd 1579. november 17-én kelt királyi adománylevélben II. Rudolf király az utód nélkül elhalt felsőlendvai Széchy Tamás birtokait — közöttük Rákoscsabát — lobkoviczi Poppel László trencséni főispánnak adta.

25 Az 1542. évi sikertelen felszabadítási kísérlet után 1598, 1602 és 1603-as években folyt le ostrom Buda visszafoglalására, mely időszak alatt Pest városa és a Rákos vidék az ostromló hadak birtokába jutott. A török uralom első felének viszonylag békésebb félszázada után e hadjáratok Rákoscsabát és környékét elpusztították vagy legalábbis jelentős pusztításokat okoztak. Az ekkor lezajlott 15 éves, vagy hosszú török háború után e falvak életében egy új korszak kezdődött: az újjáépítés. A török hódoltság Pest megyei területén a XVII. században, 1613-ban került sor az első portális összeírásra, de ez csak a pilisi és ráckevei járások kamarai birtokaira terjedt ki.

26 A rákoscsabai régi református templom javítása során, a bejárati küszöb alól 1848. március 9-én kiásott bőr emléklevél latin nyelvű szövege szerint a falu egyetlen kőtemplomát 1626-ban építették újjá. Erről a bőr emléklevél középső versszaka tudósít: „E templom Goth és Török csonkításból, kiemelve a csehek által, felépült 1626-ban, a magyar protestánsok számára fennáll 1631-től."

27 A gót, nyilván német, valamint török csonkítás a 15 éves háború pusztításaira utal, amíg a „kiemelve a csehek által" szövegrész, valószínűleg nem cseh nemzetiséget, hanem cseh vallást, az anabaptizmust jelöli. Ezek után megállapíthatjuk, hogy Rákoscsaba újjáépítésében feltehetőleg zólyomi anabaptista habánok vettek részt. Ezt azért merjük feltételezni, mert a falu magyar földbirtokosa ez időben ismét a rimaszéchy Széchy család volt, akiknek Gömör és Zólyom megyei birtokain sok habán élt, és így ők telepíthették be a falut. Az ekkor újjáépült templom sajátos habán technika alkalmazását őrizte meg, valamint utalások szerint Rákoscsabán fazekassággal foglalkozó családok is éltek. Az újjáépített falu templomában — a budai török pasa későbbi engedélyezése miatt — csak 1631-ben tartották az első református istentiszteletet, a közben feltehetőleg a református gyülekezetbe beolvadt anabaptista habán családokkal együtt. 1626 és 1631 között azonban már a ráckevei református congregátiókon mindig megjelent a rákoscsabai lelkész is. Az 1652. évi kecskeméti synodus két rákoscsabai ügyet is tárgyal: „Csabán lakozó Nemes György leányának, Annának ura, Vincze István törökké lett, mely három rab bizonyságokkal megbizonyíttatott törökké lőttnek és az asszony divortionálist (válólevelet) kapott", valamint „Decsi Péter csabai lelkész fogadalmat tett, hogy nem részegeskedik többé, és jó magaviseletet tanúsít".

28 A XVII. században az első biztos adatokat ismét a török adóösszeírások szolgáltatják, az 1627/28. és az 1633/34. évi budai szandzsák fejadó-összeírása Rákoscsabát hét háztartással említi. Ugyanekkor az 1635. évi és az 1639. évi dicális összeírás Rákoscsabát négy portával tünteti fel, így megmutatkozik, hogy a népesség 150—200 fő, így 1590-től közel egynegyedére csökkent. 1647-ben még egy portális összeírás jegyezte fel Rákoscsaba portaszámát: öt portával. 25 Bártfai Szabó László, op. cit. 418 1., és még OL,, A 57, Lib. Reg., IV. köt., 26, 173—174 1. 26 OL,E 158, Dica Conscriptio, 31. köt., 629/a 1., és OL,E 15, Exped. Cameralis, f. 255 No. 67, és f. 8, No. 94: a váci és kevei sziget kamarai tisztartójának levelezése váci székhelyéről Pozsonyba és vissza. 27 Szánthó Géza, op. cit. 194 1., a bőr emléklevél latin szövege: „Templum ex Gothica et Turcica manca elevatum, exstructum a Bohemis 1626, existât Protestantibus Hungaris 1631." 28 Földváry László, op. cit., 114, 121, 174 és 729 1. 98