Tanulmányok Budapest Múltjából 19. (1972)
Vass Előd: Török adatok Rákoscsaba és Rákoskeresztúr hódoltságkori történetéhez = Türkische Angaben zur Geschichte von Rákoscsaba und Rákoskeresztúr aus der Zeit der Türkenherrschaft 87-111
korában Buda és Pest nem fizet, így most se fizesse". Ez a kapunkénti összeg az 1570-es években hirtelen megemelkedett, mivel akkor a fejadó adóegységének eddigi fogalma a háztartás teljesen feloldódott és kivétel nélkül minden nem mohamedán férfira, még a szegényekre is kiterjedt. Ez a kapuadó összegének behajtására is hatással lett, így a kapuadó összege megemelkedett, a XVI. század végén már 50 akcse helyett 132 akcse, vagyis 2 magyar forint is lett. 16 A második helyen összeírásaink a búzatized mennyiségét és megváltási árát tüntetik fel. A mennyiség török kile (1 kile kb. 26 kg) mértékegységben szerepel. Ha számításba vesszük, hogy régen sűrűbb volt a vetés a mainál, akkor a pozsonyi mérő szerint egy magyar holdra 98,46 kg vetőmagot használtak el. Rákoscsaba határában ez időben is az őszi vetés háromszoros, a tavaszi vetés kétszeres terméshozamot eredményezett. 17 A búzatermés tehát így alakult: tized össztermés vetésterület 1546 140 kile 364 mázsa 123,43 m.hold 1562 150 390 132,34 1580 200 520 176,86 1590 200 520 176,86 A harmadik helyen, a búzán kívül még a kétszeres kevert- vagy elegygabona, abajdóc (búza és rozs keveréke) is összeírásra került. A fenti mértékek szerinti számítás alapján termése a következőképpen alakult: tized össztermés vetésterület 1546 48 kile 122 mázsa 41,47 m. hold 1562 108 280 99 1580 100 260 88 1590 200 520 176,86 Ez a termésmennyiség kétnyomásban gazdálkodással termett, mivel a pesti dombvidéken, valószínűleg a Rákos vidéken is, a legkorábban vert gyökeret a nyomásgazdálkodás. A faluközösség Rákoscsabán is két mezőben váltogatva történő művelést folytatta, és ezt az igás gazdák között felosztással osztotta szét. A felosztott földterület nagysága nem egyforma az egyes osztásoknál, hanem az egyes parasztcsaládok igásállat-, illetve ökörlétszáma alapján lemért szántásivetési-aratási képessége alapján differenciálódik. A földjuttatás sorrendje, egymásutánja a házak sorjához igazodott. A kaszálóból való juttatás sorrendje is az igásállatok számához igazodik. A rákoscsabai faluközösség is, tehát egy-két éves időközökben az igásállatok számához igazítja, illetve arányosítja a vetés16 A családnevek közül a jászsági családneveket közölte: Fekete Lajos, A hatvani szandzsák 1550. évi adóösszeírása, Jászberény 1968, 9 1., a kapuadóra nézve; Káldy Nagy Gyula, Magyarországi... 84 1. közöl új adatokat. 17 A terméshozamra vonatkozólag: OL,, N 78, Az 1715. évi összeírások: Pest megye, Pécel falu, 197 1. 92
