Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Kubinyi András: Budai Kakas János és történeti feljegyzései = Johannes Kakas de Buda und seine historische Aufzeichnungen 59-79

Vajai László volt, akinek haláláról naplójában is megemlékezik Kakas, viszont Krakkóban Kakassal együtt iratkozott be Vajai Ferenc.

29 Lehet, hogy Vajai volt naplóírónk protektora. Bár Kakas úgy látszik jól érezte magát Egerben, hiszen elég gyakran idéz itteni eseményeket, nem maradt sokáig ebben a városban. Pedig 1507. október 3-án Lardi Tádé püspöki helytartó egyházi javadalmat, a székesegyházi Keresztelő Szent János oltár igazgatóságát adományozta neki. Alig egy évvel azután, hogy Egerbe került, Rómába utazott. 1508. április 14-én érkezett a pápák székvárosába, ahol két hétig tartózkodott. Május 5-én Bolognába került, hogy az itteni egyetemen folytassa tanulmányait. Négy évig tanult a híres jogi fakultáson, saját szavai szerint. Valójában azonban nem egészen három és fél évig. Megemlékezik feljegyzéseiben a bolognai egyetem — hamis — kiváltságairól, és több más helyi adatot közöl. Bizonyára itt is mecénások támogatták a fiatal volt egri iskolamestert. Javadalma nem valószínű, hogy fedezte volna — mégha édesanyja támogatását is hozzászámítjuk — a költséges olasz egyetemi városban Kakas kiadásait. A Kakassal egyidőben itt tanuló magyarok — egyben később többségükben ismert humanisták — vagy gazdag egyházi javadalommal (Kakasénál jelentősebbel!) rendelkeztek, vagy valamelyik magyar főpap anyagi támogatását élvezték: Barlabási János gyulafehérvári kanonok és székesegyházi főesperes, Kretschmer Lőrinc mislyei prépost, Henckel János váradi kanonok és békési főesperes, Magyi Sebestyén, Magyi Pál alnádor fia, valamint Hagymási Bálint. Közülük Kretschmert (aki saját unokaöccse volt), Magyit és Hagymásit Szatmári György pécsi püspök és királyi kancellár neveltette, aki az utóbbit később pécsi kanonoknak is kinevezte,

30 Mivel Kakas is elnyerte ugyanezt a javadalmat, kézenfekvő annak fsltételezése, hogy a kassai polgárfiú Szatmári kancellár támogatta a tehetségesnek ígérkező budai polgárfiút. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a valószínűbb mecénás Szatmári mellett szóba kerülhet a szintén humanista Thurzó Zsigmond váradi püspök és királyi titkár is

31

, mindenesetre nem véletlen, hogy Kakas 1512. szeptember 4-én feljegyzi Thurzó halála napját. A bolognai tanulás befejezése azonban a jelek szerint nem ment simán naplóírónknak. 1511. szeptember 16-án a következőt jegyzi fel: „itt kimentem Bolognából hazaindulva Magyarországra". A következő bejegyzés, ami önmagára vonatkozik, november 1: „Itt érintettem Budát hazatérve Olaszországból." Mivel a naptár elején decretorum doctor-nak, egyházjogi doktornak nevezi magát, doktorátusa idejét (noha magisterségét feltüntette) pedig nem közli, feltételezhetnénk, hogy ez szeptember 16-a előtt Bolognában megtörtént. Ez azonban 29 Kakas és Vajai beiratkozása a krakkói magyar burzába: iSchrauf i. m. III. k. li. — Ferenc ugyan nem volt László püspök közeli rokona [1. a genealógiát: Petrovay Qyörgy A Vayak és az Ibrányiak, Turul 28 (1910) 15.], mégis amikor 1507-ben Vajai László családjának címerbővítést jár ki, abba Ferencet névszerint felvéteti. Csergheő Géza: A Vay és Ibrányi családok czimerének bővítése 1507-ben, Turul 5 (1887) 81. — A Vajai kapcsolat mellett az is elősegíthette Kakas kinevezését, hogy az egri káptalan egyik tagja budai volt ekkor. (1507: Matheus de Buda egri kanonok, Ol. Ft. Egri káptalan magánlevéltára, Nr. 5. f. 2. fr. 3 és 4.) — Hogy kinevezése nem Larditól indult ki, az mutatja, hogy Kakast nem említik sem Lardi, sem Estei Hippolit bíboros püspök más olasz alkalmazottai urukhoz írt jelentéseikben, sőt neve az 1507. ós 1508. évi egri püspökségi számadásokban sem fordul elő. Ol. Ft. Archivio di Stato di Modena, 8615 és 8619. doboz. so y er ess Endre: Matricula et acta Hungarorum in universitatibus Italiae studentium 1221 — 1864. (Monumenta Hungáriáé Italica III. köt.) Bp. 1941. 72 — 78. és az ott idézett irodalom. 31 Thurzó különben rokona volt Szatmárinak. Kardos Tibor: A magyarországi humanizmus kora, Bp. 1955. 221. — Henckelt Thurzó neveltette másokkal együtt. Horváth János: Az irodalmi műveltség megoszlása. Második kiadás, Bp. 1.944. 207. 68