Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Kubinyi András: Budai Kakas János és történeti feljegyzései = Johannes Kakas de Buda und seine historische Aufzeichnungen 59-79

Kakas János élete Kakas János 1483. augusztus 6-án született. Édesapja, Kakas Mihály budai polgár volt, aki Szlavóniából származott, és 1498. március 4-én halt meg. Édesanyja, Sós Ilona fej érmegyei kisnemesi család sarja, aki 1517-ben még életben volt.

7 Apja családjáról nem sokat ír naplóírónk, azonban annál részletesebben ismerteti az anyai rokonságát. Ez is figyelemre méltó : felsorolja édesanyja anyai nagyanyjának leszármazottait, míg édesanyja apjának csak Székesfehérvárott élő fivérét említi, de szüleit már nem. Kakas feltehetően csak azokról a rokonairól emlékezett meg, akikkel szorosabb kapcsolatban állott, atyja szlavóniai atyafiságáról ezért nem szól. Anyai rokonsága a Fejér megyei Al- vagy Felcsutról származhatott. A Budától délre fekvŐCsut, vagy talán helyesebben Csőt, nem kerülhet szóba. Ez a falu ugyanis földesúri kézen volt, míg a két Fejér megyei Csut valóban kisnemesi település, amelynek lakói viszonylag gyakran tűnnek fel az oklevelekben is.

9 Naplóírónk dédapja ragadványnevének tanúsága szerint falusi iparos lehetett. A Dobozy család tulajdonképpen pilismegyei eredetű, az ottani Felkeszin volt birtokos. Ez a család is a kisnemességhez tartozott, az egyik ága átszármazott Fejér megyébe is, ahol Dobozy Bertalan 1443-ban szolgabíró volt.

10 Kakas hasonlónevű unokatestvére talán azonos azzal, aki 1543-ban más Fejér megyei nemeseket hűtlennek nevezett.

11 Szintén idevalósi kisnemes Kakas anyjának családja. A Sarvoli Sósok az Al- és Eelcsuttal szomszédos Sarvolon voltak birtokosok,

12 azonban 7 1517. szeptember 28: Országos Levéltár Középkori Gyűjtemény (a továbbiakban Dl.) 30878. 8 Gerevich László: A csuti középkori sírmező, Bud. Rég. 13 (1943) 106. —- Mezey László: Csutmonostor alapítástörténete és első oklevelei, Tanulmányok Budapest Múltjából 15 (1963) 17-19. 9 Gsánhi Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, III. k. Bp. 1897. 324, 366. — Hattyuffy Dezső: Családtörténeti adatok „Fejérvármegye történetében". Turul 22 (1904) 172. — 1502-ben egy tanúvallatásnál hét alcsúti.ós négy felesúti nemest hallgatnak ki. A szomszédos Sárolon (Sarvol) élő nemesek közt pedig Csuthy Pál (Kakas említett rokona?) tesz vallomást. Dl. 21130. i° Gsánhi i. m. I. k. Bp. 1890. 17; III. k. 367. 11 Károly János: Fejér vármegye története, IL k. Székesfejérvár 1898. V. o. 12 Gsánhi i. m. III. k. 344, 387. .'S;<