Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)
Kubinyi András: Budai Kakas János és történeti feljegyzései = Johannes Kakas de Buda und seine historische Aufzeichnungen 59-79
költségén. 5 Egykorú, külsején bőrrel bevont fatáblába van kötve. Címe: Almanach noua plurimis annis Venturis inseruientia : per Joannem Stoefflerinum Justingensem et Jacobum Pflaumen Vlmensem accuratissime supputata : et toti fere Europe dextro sydere inpartita xxx xxx x x x x x x x x xx x x x x x Cum Priuilegio. (1. kép) A már említett bevezetés után következnek 1504-től 1530-cal bezárólag (a mi példányunkban) 6 az egyes évek naptárai. Minden év külön címlappal kezdődik, a következő páratlan oldalon vannak felsorolva az illető év változó ünnepei, valamint arra az évre vonatkozó csillagászati adatok. Itt találunk budai adatot: az 1512. évnél ez olvasható: Anno presenti nulla luminarium nobis apparebit. Orientales tarnen, yt Cracouienses. Caschouienses. Budenses. et situ similes in oppositions Septembris lunam orientem tenebris. affectam conspicient. Ezeknek a bevezető lapoknak a hátán minden évnél már a januári naptár következik. Minden hónap két egymás melletti oldalt kapott, ahol a hónapok napjai mellett fel vannak tüntetve az állandó ünnepek, valamint csillagászati stb. jelek és megjegyzések. Bármennyire is érdekesek azonban ezek a nyomtatott naptárak, számunkra fontosabbak a kéziratos bejegyzések. Mindjárt a kötet címlapján és mellette a kötéstábla hátlapján találunk elég hosszú szövegeket. A kötéstábla hátlapján a másik egykorú kéz írt, míg a címlapon olvashatjuk Kakas bejegyzését a könyv megvételéről, csillagászati jegyzeteket tőle és a másik egykorú kéztől, valamint XVIII. századi szövegeket. A bevezető részben a nyomtatott szöveg közti üres oldalakon, a lapszéleken, sőt a nyomtatott szöveg sorai közé szúrva találunk kéziratos megjegyzéseket. Az egyik üres oldalra írta Kakas saját önéletrajzi kivonatát (2. kép), míg a többi kéziratos szöveg részben Kakasnak, részben a másik egykorú személynek a bevezetéshez kapcsolódó megjegyzése, kiegészítése, illetőleg kiemelése. Kakas, aki krakkói egyetemista korában vásárolta a kötetet 5 Ft-ért, a jelek szerint főleg tankönyvül használta, a másik (?)izemély bejegyzései általában bővebbek, és a nyomtatott szövegtől valamivel eltérőbbek. Találunk bejegyzéseket a naptári részben is, és ez a tulajdonképpeni Kakas-féle napló. A vele megtörtént, vagy általa feljegyzésre méltónak ítélt más eseményeket az illető naphoz, esetleg hónaphoz vagy évhez jegyezte fel, és így adatókat találunk itt mindazokra a helyekre, ahol Kakas a napló vezetése (1504. április 23— 1513. január 16.) idején megfordult: tehát Krakkóra (és Lengyelországra), Egerre, Budára (Pestre is ós magyar országos eseményekre), végül Bolognára és Észak-Olaszországra. Egy bejegyzés kivételével mind Kakas kezeírása. Kakas nemcsak naplóként, hanem eredeti rendeltetésének megfelelően naptárnak is használta az Almanachot, mert több évnél (1508, 1512, 1513 és 1514) a legfontosabb változó ünnepeket feltüntette a megfelelő napnál. Megjegyezzük, hogy Kakas nem naplószerűen vezette a kötetet, hanem utólag jegyezte csak be az adatokat. Maga is elárulja az önéletrajzi feljegyzés végén, hogy „Praescripta omnia sunt et alibi scripta, videlicet in libro memoriali." Kakas tehát egy önéletrajzot, liber memorialist is vezetett. De a napló több bejegyzése is olyan jellegű, ami csak utólagos beírás esetén keletkezhetett. A legpregnánsabban igazolja ezt a Zsigmond lengyel király választásáról írt feljegyzés. Először tévesen 1508. december 8-ánál írta le Kakas, majd áthúzta, és -— valamivel bővebben — a helyes 1506-os időpontnál újra feljegyezte. Valószínűen a napló zömét egyidőben vezette be, és később nem folytatta. Későbbi tulajdonosairól nem sokat tudunk. Valamikor a XVIII. században 5 Anno a virgineo partu M. d. iiii. die ij. Januarij. He Ephemerides. Impresse sunt Uenetijs. Opera arte et expensis. Petri Liechtensteyn Coloniensis germäni. Lector TTale. 6 Ugyanis lehet, hogy több is volt, de ki van szakítva. '••'', ' 61
