Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)
Kumorovitz L. Bernát: Buda (és Pest) "fővárossá" alakulásának kezdetei = Die Anfänge des Hauptstadtwerdens von Buda (und Pest) 7-57
residentiaval, çuria-val stb. kapcsolatos jelzős vagy értelmezős körülírásokat használnak középkori forrásaink az országos, királyi, egyházi (érseki, püspöki), megyei és más központok vagy székhelyek megjelölésére. 211 Egy földrajzi hely (térség, helység, pont) meghatározására középkori latinságunknak, a locus communis mellett, egy másik kifejezése is volt: a medium regni, medium Hungáriáé, azaz az ország, Magyarország közepe (belseje). A XI. századtól a XVI. századig terjedő időben elég gyakran jelentkezik ez a kifejezés forrásainkban. Legkorábban a XIV. századi szerkesztésű Krónikának az OsGestából való abban a fejezetében olvashatjuk, amely Árpád vezérről, illetőleg a honfoglalásról szól. 212 A krónikás itt elmondja, hogy miután Almost Erdélyben megölték, s a magyarság Pannónia földjének kiválóságáról értesült, hírmondónak elküldték Kund fia Kusidot, kémlelje ki az egész földet és ismerkedjék meg a terület lakosságával. ,,Amikor tehát Kusid bejött Magyarország közepébe (venisset in medium Vngarie ; Mügelnnél : kom mitten in Ungerland 213 ) és leszállt a Duna menti részekre, látta, hogy a táj kellemetes, a föld jó és termékeny, jó a folyóvize, sok a legelő — tetszett neki. Elment tehát a tartomány fejedelméhez, Szvatopluk nevezetűhöz, aki Attila után uralkodott, köszöntötte őt népe nevében, és elmondotta, mi okból jött". 214 A Krónika egy másik, szintén az Ós-Gestából származó abban a fejezetében pedig, amely a Péter király elleni megmozdulásról és Gellért püspök vértanúságáról szól, azt olvassuk, hogy a Vata-felkelés idején András és Levente Újvár felől „előhaladtak a sokasággal, Magyarország közepén át eljutottak a révhez, amelynek közönséges neve: Pest (per medium Hungáriáé appropinquaverunt ad portum, qui vulgo dicitur Pesth). Meghallották ezt Gellért, Besztrik, Buldi és Benta püspökök meg Szolnok ispán, kiindultak Fehérvár városából András és Levente elé, hogy tisztességgel fogadják őket". 215 211 Például sedes (Szentpétery: SRH. II. 383. Leg. s, St. maior), Morisena sede (uo. II. 476. Gellért-leg.), sedes regalis (uo. II. 432. Hartvik-leg), sedes regni (uo. I. 186. Kézai), sedes principalis regni Hungarie (uo. I. 333. XIV. századi Krónika), sedis regalis ci vitas (uo. II. 385. Leg s. St. maior), sedes Strigoniensis (Mon. eccl. Strig. II. 28. — 1274.), ecclesia cathedralis Szentpétery : SRH. II. 500. Gellért-leg.), locus cathedralis (uo. II. 449. Gellért-leg.), locus regalis (uo. I. 35. Anonymus), locus primus (uo. I. 290. XIV. századi Krónika), locus pontificalis (uo. II. 453. Szt. Imre-leg.), locus primatis (Mon. eccl. Strig. I. 329. — 1239. Esztergom), locus debitus (uo. II. 710. Esztergom), locus ille (Szentpétery: SRH. I. 166. Fehérvár, Kézai), civitas regalis (uo. I. 483). XIV. századi Krónika, Fehérvár), civitas regis (uo. I. 343. XIV. századi Krónika. Fehérvár), civitas principalis (uo. I. 245. XIV. századi Krónika), civitas eapitalis (Endlicher: St. L.: Rerum Hungaricarum monumenta Arpadiana. 522. Lőcse — 1271.), urbs regia (Szentpétery: SRH. II. 456. Szt. Imre-leg. Fehérvár), Alba regia (uo. II. 477. Gellért-leg.) Alba regalis (uo. I. 503. XIV. századi Krónika), residentia principalis regis (Timon Á.: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Budapest, 1919 6 . 560., 7. jegyzet. Mátyás király), ubi nostra residet curia (uo. 560., 5. jegyzet. 1352.), sedes regni ac solium (Szentpétery: SRH. I. 186. Kézai), solium regale (Iványi B.: Bártfa sz. kir. város levéltára. 1319 — 1526. I. Budapest, 1910. 267. Buda. 1468.), solium regni (Szentpétery: SRH. II. 400. Leg. s. St. minor; I. 188. Kézai) regni metropolis [Mon. eccl. Strig. I. 185. 1206.; II. 159. 1276.; Gárdonyi A.: Magyarország középkori fővárosa. Századok 78 (1944) 219 —220.], Ungarorum metropolis (Gombos: Catalog. I. 305. Lübecki Arnoldus, 1189.), Strigoniensem ecclesiam in metropolim sanciret. (Szentpétery: SRH. II. 412. Hartvik-leg.) 212 Szentpétery : SRH. I. 288. - Györffy : Krónikáink 92-93., 107., 147. - Horváth J.: i. m. 293. 213 Szenpétery: SRH. II. 128. 214 Szentpétery : SRH. I. 288. — Képeskrónika. Ford. Geréb: i. m. 111. 215 Szentpétery : SRH. I. 339. — Geréb: \. m. 111. Ez a mondat Mügelnnél hiányzik. Szentpétery: SRH. I. 164. és 2. jegyzet. 44
