Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Kumorovitz L. Bernát: Buda (és Pest) "fővárossá" alakulásának kezdetei = Die Anfänge des Hauptstadtwerdens von Buda (und Pest) 7-57

legkorábbi épületmaradványai 1200-nál korábbi idóre nem helyezhetők, helyén pedig a XIII. században nagyobb templom nem képzelhető el, Csemegi már semmiképpen nem tartotta azonosíthatónak a korábban épült prépostság maradványaival, hanem, mint az imént idéztük, a XIII. század első harmadában épült királyi palotával.

180 Az 1949 — 51. évi Gerevich László vezette ásatások is Csemegi megállapítását igazolták és bővítették: „. . . tisztázták az alaprajz főbb vonásait és nagy vonalakban rekonstruálhatóvá vált a megközelíthetőleg 30 X 30 m-es középudvaros épület tömbje és védőrendszere. Feltárták a vártemplom újabb részletét, tisztázták a közópudvar helyzetét, megtalálták az udvart szegélyező falak jelentős szakaszát, a keleti és nyugati szárnyak udvarra vezető pompás kapuinak ,in situ' maradványait. Az ásatások során — az előzőkhöz hasonlóan — a XIII. század első évtizedeiből származó európai színvonalon álló román stílusú anyag került elő".

181 1964-ben, leletmentések során, a ,,vár" újabb falmaradványai kerültek felszínre.

182 A feltárt régészeti maradványok és leletek stíluskritikai vizsgálata és néhány történeti adat alapján (1198-ban Imre király az esztergomi királyi palotát — fenntartássál — az érseknek adta

183

; 1223-banÓbudán nagy tűzvész pusztított

184

, az ásatási területen azonban nyoma nincsen; II. András hosszabb ideig Pozsonyban tartózkodott,

185 1230. november 3-án pedig Óbudáról keltezett ;

186 Rogerius szerint IV. Béla a nagyböjtöt rendszeresen Óbudán töltötte;

187 1249-ben az egész esztergomi palotát,

188 1256-ban pedig az egész várat az érseknek ajándékozta

189

) Csemegi az (ó)budai királyi vár építési idejét az 1223-i tűzvész ós a tatárjárás között eltelt (1223 — 1241) évekre tette.

190 Adatai közül azonban az 1223-i tűzvész (bizonyíthatóan) nem hozható kapcsolatba a királyi palotával — azért, mert a tűznek nem kellett okvetlenül a várra is kiterjednie, ha pedig érte is károsodás, nyomait teljesen eltüntethették, hiszen tovább is lakták, tehát a tűz nyomait teljesen eltüntetve újjá is építhették. Az általa idézett (1230-as) oklevél valódi kelte 1300. november 3., és II. András király hosszabb pozsonyi tartózkodása sem mutatható ki. 1962-ben Gerevich László a Lux Kálmán, Nagy Lajos és Csemegi József, valamint az általa 1949— 1951-ben vezetett ásatások eredményeinek a történeti adatokkal való egybevetése ós a kérdésre vonatkozó irodalom alapján az (ó)budai királyi palota építését 1212 és 1301 közé, illetve a XIII. század első harmadának a végére valószínűsítette.

191 Jelen kutatásaink eredményeképpen azonban az 180 Csemegi: i. m. 6 — 7. — A Szent Póter-prépostság a XI—XII. században épült. L. még: Dr. Bertalan V.-né: Korvin Ottó-tér 8 — 9. Az Óbudai prépostság középkori maradványai (a pincében). Bp. műemlékei. II. 399 — 400. — Az 1949 —1951. évi ásatáskor az udvar felszíne alatt római csatorna maradványait tárták fel. Gerevich: (a 177. jegyzetben i. m.) II. 3/5. 181 A BTM. tevékenysége 70. Dr. Bertalan V.-né közlése Gerevich L.-nak a 177. jegyzetben idézett tanulmánya alapján. " 182 L. a 178. jegyzetet. 183 Csemegi: i. m. 10., 20. jegyzet. — Mon. eccl. Strig. I. 166 (139. sz.) 184

. Csemegi: i. m. 10., 20. jegyzet. Albericus krónikájában — az 1223. évnél — ezeket olvassuk: ,,In Hungária ignis casualis Strigonium et Boduariam devastavit". Gombos: Catalogus I. 31. 185 Csemegi: i. m. 10., 20. jegyzet. II. András király itinerariumából ez nem állapítható tneg. Sebestyén : i. m. 18. 186 Csemegi: i. m. 10., 20. jegyzet. Az oklevél valódi kelte: 1300. november 3. Szentpétery: Kritikai jegyz. 466. sz. u. - A Mon. eccl. Stirg. (I. 272.) és Wenzel (ÁUO. VII. 484.) tévesen 1230. november 3-i dátummal közli. L. Karácsonyi: Hamis. . . 92. 187 Csemegi: i. m. 10., 20. jegyzet. Szentpétery: SRH. II. 561. (15. c.) 188 Mon. eccl. Strig. I. 375-376. (485. sz.) 189 Mon. eccl. Strig. I. 349-341. (574. sz.) 190 Csemegi: i. m. 6., 7. és 10., 20. jegyzet. 191 Bp. műemlékei. II. 272., 380. — A datálás fontossága miatt ehelyütt meg kell jegyeznünk, hogy az óbudai királyi palota csak 1343-ban vált királynéi várrá. Anjou-kori okmt. IV. 297. — O. L. Dl. 3551. L. még : Kumorovitz L. B.: Idősb. Erzsébet királyné építkezéseinek történetéhez. TBM. XVII. (1966) 9. — 1322-ben Pál mester conservator aule regie (Kumorovitz L. B.: Veszprémi regeszták. Budapest, 1953. 60., 126. reg.) és nem regináé (Gerevich: i. m. 373.), s 1324-ben sem beszélhetünk még óbudai „királynéi" várról, mint Zolnay L. [„Opus castri Budensis". A XIII. századi vár kialakulása. TBM. XV. (1963) 88.] írja. Érre von. I. Anjou-kori okmt. II. 120. — O. L. Dl. 2235. 35