Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Kumorovitz L. Bernát: Buda (és Pest) "fővárossá" alakulásának kezdetei = Die Anfänge des Hauptstadtwerdens von Buda (und Pest) 7-57

érzékeny és ambicióztis megyéspüspök tekintélyét, egyházi jogkörét.

169 E mellett tanúskodik az oklevél szövege azáltal is, hogy a két fő problémát aprólékosan tárgyalja, a többit pedig csak általánosságban érinti. Okfejtésünket végül döntő módon igazolja a segesdi egyházzal (plébániával) kapcsolatos mondata: a délnyugati Somogyban fekvő Segesd már Rogerius szerint is jelentős királyi szálláshely,

170 az esztergomi érseknek tehát ebben a jellegében érdekes, a veszprémi püspök pedig ezért védi az (ó)budaiakhoz hasonló jogait e távoli kis falu plébániáján. 1226-ban Róbert veszprémi püspök esztergomi érsekké lett (1226—1238). Most már új egyháza jogainak védelmében, 1231. február 26-án, bizonyos stiláris változtatásokkal, IX. Gergely pápától kieszközli III. Coelestin 1191-i bullájának megerősítését.

171 Változatlanul megtaláljuk benne a királyi ház officiálisainak az elöljáróit (regie domus prepositos) említő régi mondatot, hátlapján azonban azzal a XIV. vagy XV. századi rájegyzéssel, hogy ezek az elöljárók az ország nagyjai: maiores de regno.

172 Äz elmondottakat összefoglalva tehát megállapíthatjuk, hogy az esztergomi érsekeknek a pápáktól kapott kiváltságleveleiben 1198-tól 1226-ig kimutathatóan szereplő királyi ház (domus regia), akár mozgó, akár helyhezkötött, a királyi curiát jelenti. Mivel pedig Doma 1213-i és Berchtold (stb.) 12144 okleveleiből minden kétséget kizáróan bizonyos, hogy ezekben az években (O-)Budán már van királyi curia, az említett 1212 utáni (kétségbevont hitelű, illetve hamis) oklevél „domus regia"-ja is szükségképpen az (ó)budai királyi curiára vonatkozik, híradása tehát ebben a vonatkozásban elfogadható. Más a helyzet azonban a tárgyalt pápai oklevelek további tartalmát illetően: az esztergomi érsekség privilégiumaiban a királyi ház officiálisainak az elöljáróiról és lelki joghatóságáról, az 1212 utáni (ó)budai oklevélben pedig a budai prépostnak a királyi ház őrei s az udvari főemberek (O-)Budán tartózkodó szolgái feletti földesúri joghatóságáról van szó. Mivel ebben a vonatkozásban más egykorú hiteles oklevelünk nincsen, a II. András király 1212-i utalásából

173 s abból, hogy a királyi curia ekkor már valóban ott van, a budai prépost ilyetén joghatóságát 1212 táján esetleg elképzeí169 jPraJcnói V. erről így ír: ,,. . .amióta a veszprémi egyházmegyéhez tartozó Budavára az ország fővárosává, királyi székhellyé lett, aminek következtében az esztergomi érsek is gyakran s hosszabb ideig ott tartózkodott. Az ország első főpapja, a királyi család lelkipásztora természetesen Budán is végezte a főpapi teendőket, amiben a veszprémi püspök sérelmet látott". Monumenta Romana episcopatus Vesprimiensis. — A veszprémi püspökség római oklevéltára. I. Budapest, 1896. LXXXI. — Frahnói csak abban téved, hogy 1216-tal kapcsolatban nem Óbudára, hanem már Budavárára gondol. Gárdonyi A. egyházjogi szempontból elég kimerítően foglalkozik az 1216-ik oklevéllel, anélkül azonban, hogy Óbuda királyi székhely jellegére kitérne. (Buda ós Pest a tatárjárás előtt. Budapest, 1941. 27 — 28.) 170 Kálmán herceg ,,. . .fugit in Simigium, ad quendam locum, qui dicitur Segusd". (Szentpétery: SRH. II. 571.) Uradalma volt ott. (Holub J.: Zala megye története a középkorban. Pécs, 1929. 91.) A királyné is ott időzött, s a király útba ejti menekülése során. (Szentpétery: SRH. II. 575.) 1216-ban már plébániáját említik (Gárdonyi: Budapest tört. okit. I. 106.), egyik plébánosát pedig 1250-ből ismerjük Jakab királyi káplán személyében. (Szentpétery: Kritikai jegyz. 927. reg.) Királyaink később is gyakran kelteznek onnan. (Szentpétery: Kritikai jegyz., passim.) 171 Mon. eccl. Strig. I. .274. 172 Quod archiepiscopus Strigoniensis habeat auctoritatem coronandi regem et excommunicandi maiores de regno. Mon. eccl. Strig. I. 274. — Eredetije az Esztergomi káptalan magánlevéltárában: Lad. 44., f. 11., nr. 3. — 1966 decemberében megnéztem a bejegyzést. 173 Gárdonyi: Budapest tört. okit. I. 6 — 11. (5A. sz.) — Hogy az 1212 u.-i oklevélben szereplő domus regia-n épületet vagy épületeket is kell (vagy lehet) érteni — az oklevél szövegén kívül analógiául szolgálhat Imre király 1198-i oklevele, melyben esztergomi palotáját (domum regálém in castro Strigoniensi) az érseknek adományozza. Mon. eccl. Strig. I. 156. 3 Tanulmányok Budapest múltjából 33