Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Tóth Imre: A budapesti híradástechnikai ipar kezdetei : a Telefongyár első évtizedei = Die Anfänge der Budapester funktechnischen Industrie 309-334

A híradástechnikai ipar elképzelhetetlen kábelek, gyengeáramú vezetékek nélkül. Kezdetben az első hazai műhelyeink külföldi vezetékeket használtak, de már 1883-ban megalakult Pesten a „Perci és Schacherer", Első Magyar Távirdasodrony és Kábelgyár", mely 1900-ban Első Magyar Kábelgyár, Perci és Schacherer név alatt részvénytársasággá alakult át. A cég profiljába főleg gyengeáramú vezetékek, dinamóhuzalok, és egyéb szigetelt villamosvezetékek tartoztak. 1891ben Jacottet Ágoston kapott engedélyt kábelgyár alapítására, s kábelgyár bázira lett a mai fejlett kábelgyártásnak.

11 A különböző kábelek és huzalok mellett a híradástechnikai ipar igen nagy mennyiségben fogyaszt rézlemezeket, rudakat, csöveket és profilanyagokat. Kezdetben az ilyen természetű anyagokat Bécsből szerezték be, de 1893-tól kezdődően Chaudoir Gusztáv és Tsa cég Budapesti Rézhengerműve, egyesfajta vörösréz, sárgaréz, tombak és bronzlemezekkel, forrasztás nélkül vont csövekkel, és csupasz huzalokkal el tudta látni híradástechnikai iparunkat.

12 Ez a vállalat 1905-ben részvénytársasággá alakult át, s Magyar Rézhenger mű vek Rt. név alatt szolgálta évtizedeken át iparunkat. Az üzemalapító Neuhold János 1840-ben született Sopronban. Apja Dr. Neuhold Ferenc, katonai vezérkari törzsorvos volt. Neuhold János elvégezte a bécsújhelyi katonai műszaki akadémiát, majd Kremsben a katonai mérnökkari tanfolyamot. Tehetsége, és apja tekintélye révén katonai pályája fényesen indult. Alig volt húszéves, amikor főhadnaggyá léptették elő, de rövidesen derékbatört katonai pályája. Megszeretett egy szegényebb sorsú lányt, de az nem tudta előteremteni a hadsereg által megkövetelt kauciót.

13 Neuhold erre hátat fordított a katonai életnek, leszerelt, megházasodott és szaktudásából próbált megélni. Előbb Csehországban dolgozott, távíróvonalak kiépítésén, majd 1868-ban a Magyar távirászat szolgálatába lépett. Még ez évben megkapta az elsőosztályú magyar királyi távírász címet, s megbízták a Békéscsaba, Gyula távíróvonalak kiépítésével. 1869-ben ő szerelte fel a pesti képviselőház első távíró állomását. 1871-ben elszegődött a Kassa—Oderbergi vasúthoz, ahol távirdamester lett. Később Teschenben alapított önálló műhelyt, ezt azonban egy éven belül felszámolta. 1875-ben ismét Budapesten volt, s a Stáció utcában létesített üzemének ez volt a címe: Neuhold János Vasútfelszerelési Villamossági és Gépgyár. Milyen kezdő tőkével indulhatott? Nem tudjuk. Valószínűleg volt valami öröksége, megtakarított pénze, amiből meg tudta vásárolni a 10—12 főt foglalkoztató műhely szükséges felszerelését. Első alkalmazottai műszerészek és lakatosok voltak. Műszerészeivel a vasútnak dolgozott, meghibásodott távírógépeket javított, majd áttért a távírógépek önálló gyártására is. Ugyanakkor katonai megrendeléseket is vállalt, kézilapátokat, csákányokat, szuronyokat, csajkákat, és tábori kulacsokat szállított a közös hadseregnek. Műhelyét gyakran költöztette. Három évi Baross utcai tartózkodás után 1878-ban a Rózsa utcába költözött, 1879-ben a Dohány utca 80. sz. alá. 1880-as években gyártani kezdte a vasutak részére a gúla alakú tárcsás védjelzőket, valamint a karos jelzőket. Az 1881. évi XLIV-ik törvénycikk értelmében Neuhold János távirdai készülék gyára, állami kedvezményben is részesült. Az Iparkamara 1886. évi jelentése részletesen foglalkozott a Neuhold-féle üzemmel. „Neuhold távirdai építészeti intézetében és gőzerőre berendezett gyárában, melyben a termelés a legújabb és a legjobb gépek segítségével űzetik, az általános kedvezőtlen termelési és szorult üzleti viszonyok kevésbbó voltak érezhetők, minthogy a legelőkelőbb hazai vállalatokkal (Távírda, Vasutak) megkötött 11 Kábelgyártásunk 75 éve 1891 — 1966. Budapest, 1966. Szerkesztette dr. Hoffmann Pál. Bevezető rész. 12 Ipari öntudatunk ébresztői és munkáiéi. Budapest 1943. 239. 13 Telefongyári dolgozók visszaemlékezései. Kéziratban a Telefongyár birtokában« Jelenleg (1967-ben) Schwott Lajos igazgatási főosztályvezető kezeli. 312