Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Tóth Imre: A budapesti híradástechnikai ipar kezdetei : a Telefongyár első évtizedei = Die Anfänge der Budapester funktechnischen Industrie 309-334

TÓTH IMRE A BUDAPESTI HÍRADÁSTECHNIKAI IPAR KEZDETEI A Telefongyár első évtizedei Ha a jelen kor embere híradástechnikai üzemekről hall, elsősorban a Telefongyár, Orion és Beloiannisz gyárakra gondol. Ma már tucatnyi híradástechnikai üzeme van fővárosunknak, í,zrnban kétségkívül ezek váltak a legismertebbekké. Ezek közül a Telefongyár első évtizedeivel kívánunk foglalkozni. A Telefongyár volt az első, amely rádiókészülékeket gyártott Magyarországon. Ebben az üzemben készültek az első hangosmozi berendezések és az első vasúti fékek is. A televízióval kapcsolatos első kísérleteket is ebben a gyárban végezték el, még az 1910—20-as években. Híradástechnika alatt a szó eredeti értelmében a távíró, távbeszélő, s a később kifejlődött rádió és televízió technikát értjük. A távíró és távbeszélő technika az alkalmazott elektrotechnika egyik ága. 1820-ban Oersted felfedezte az elektromos áram mágneses hatását s ez adott indítékot a távíróval való kísérletezésnek. Morse 1837-ben megszerkesztette elektromágneses telegráf készülékét. Az első távíró állomás Pesten 1850. október elsején nyílt meg, a vonal Pestet Béccsel kötötte össze.

1 1876-ban találta fel Bell a telefont s 1881. május elsején megnyílt az első budapesti telefonközpont.

2 Az első budapesti híradástechnikai üzemeket 1868—1875 között létesítették. A sort Weyrich Ágost 1868-ban alapított műhelye nyitotta meg, mely távíró gépeket javított és gyártott a Dob utca 56. sz. alatt.

3 Ezt a kis céget a későbbiek során megvásárolta Fischer Sándor. Fischer több postai versenytárgyaláson is részt vett, versenytársa volt a Telefongyárat megalapító Neuhold Jánosnak. Az 1889. évi állami kiírást telefonkészülékek szállítására ez a cég nyerte el az Egyesült Izzó jogelőd vállalata, az „Egger B. és Társa Első Osztrák Magyar Villany világítási és erőátviteli gyár (létesült 1883-ban), valamint a Telefongyár egyik megalapítója Neuhold János előtt. A második budapesti híradástechnikai műhelyt Weimer Vilmos alapította 1872-ben.

4 A Király utca, ma Majakovszkij utca 86. sz. alatti kis vállalkozás ezt a cégtáblát viselte: „Távírókat gyártó mechanikai üzem." Ez a kis műhely az egyik őse a mai Beloiannisz gyárnak. 1892-ben a Deckert és Homolka cég vásárolta 1 Makó Zoltín: Távíró és távbeszélő. Technikai fejlődésünk története. Budapest, 1929.929. 2 Makó Zoltán : im. 930. 3 Gergely Ödön : A távbeszélő készülékek ós berendezések fejlődése Magyarországon. Technika Történeti Szemle 1963. 1. sz. (külső jelzés) 1962. 1 — 2 szám, (belső jelzés) 152. 4 Gergely Ödön: i. m. 152-153. .* 309