Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-ban : adalékok Budapest társadalomtörténetéhez a dualizmus korában 2. = Die Höchstbesteuerten von Budapest im Jahre 1873 249-308

kereskedelem virilistái között a város és a benne összpontosuló hazai kapitalizmus legújabb — úgy a már csupán háztulajdoni vagyonalapjuk folytán virilisek között legrégibb, legnagyobb múltú viriliseivel találkozunk : még a reformkornak, a pesti piacra szállító árutermelő magyar arisztokratáival, és a házizsidóikból, s a XVIII. század végén s a napóleoni háborúk korában bevándorolt balkáni kereskedőelemekből, valamint a helyi német polgárság egy vékony rétegéből már a reformkor és 48 bankáraivá váló terménykereskedőivel, pénzembereivel — együttesen az első hazai gyárak és bankok részvényeseivel is. Persze a régi pesti tehetősebb céhes pcígárság zöme is itt, a háztulajdonosok között helyezkedik el. Túlnyomórészt azonban már csak e réteg alsóbb vagyoni kategóriáiban, hogy azután a kapitalizmus a vagyonosok vagyonát csak tovább növelő, és így a virilizmus értékhatárát is egyre feljebb emelő fejlődése során a század végére már jórészt kihulljék a legnagyobb adófizetők soraiból. De a legnagyobb adózók mindezen csoportjainak elemzése egyszersmind azt is megmutatja, hogy e csoportok felhalmozódott és működő tőkéje már nem elégszik meg csupán eredeti körülhatárolt tevékenységi körével: egyrészt még régi, hagyományos útját folytatva, egyéni cégek 'létesítésének formájában is, másrészt és elsősorban a 60—70-es évek Gründerzeit-jének sodrában gomba módra elharapódzó részvénytársaságok alapításán át jelentős — mondhatjuk döntő részt vállal azokban az elsősorban és legkézenfekvőbben ipari vállalkozásokban is, melyek e tőkék szélesebb körű, új, még nagyobb és gyorsabb profitot kínáló területeken történő befektetését célozzák. E tendenciában különösen a főváros és egyúttal az ország legnagyobb hitelügyi intézményeiben betöltött ilyetén szerepük jellegzetes : olyan területet vonnak ezzel befolyásuk alá, mely a század végére a finánctőke terjeszkedése révén e rétegnek (melyből addigra már kevésbé személyei, mint inkább csak az általuk akkor képviselt funkciók maradtak meg) szinte készen fogja szállítani az ország nagymértékben akkor felépülő modern gyáripara feletti befolyást. A virilisták e kiemelt főcsoportjainak vizsgálata azonban végül is nem csupán a város immáron kizárólagosan a kapitalizmus jegyében álló új funkcióit tükrözi (ezáltal viszont egyszersmind igazolva is magának a jegyzéknek forrásértékét is), hanem rámutat arra is, hogy ezekben az új funkciókban a város társadalmának egyes, történetileg, etnikailag és gazdasági alapjukat tekintve is már differenciálódott rétegei milyen pozíciókat tudtak biztosítani maguknak, milyen alapállásból indulnak neki a frissen megalakult főváros ós rajta keresztül az egész polgárosodás országos gazdasági és részben politikai vezetéséért is vívott harcnak. Vizsgálatunk révén így úgy véljük (a virilistákat adó többi tényező, más foglalkozási csoportok vizsgálatának helyhiány miatti kényszerű mellőzése ellenére is): a további fővárosi városfejlődés s ezáltal a magyar kapitalizmus egészérek képe, későbbi fejlődésének is nem egy jellegzetes vonása vált most világosabban megérthetővé. A hazai tőkésfejlődós történetének kutatása számára a nyíló ilyetén általálános tanulságok mellett azonban nem érezzük haszontalannak az e kutatásaink során már korábban is alkalmazott módszer, az egyes virilis személyek és családok életútjának vizsgálata révén adódó újabb eredményeket sem. Ezek a vizsgálatok sajnos nem lehettek teljesek, még az itt bemutatott aránylag nagyon szűk réteg vonatkozásában sem. A számbajöhető legelemibb forrásanyag is csak rendkívül nehezen, és nagy munka- ós időráfordítással férhető hozzá és tárható fel. Pedig véleményünk szerint a kapitalizmus történetének kutatása során a tőkét nem csak tisztán gazdasági funkcióiban, hanem útjában s ennek során a tőkés vezetőréteget konkrétan formáló mozgáBában is szükséges megvizsgálni. Hiszen csak így tudunk képet alkotni magunknak arról, hogy a fővárost és ezen át az egész hazai tőkésfejlődést olyan nagy erővel meglendítő tőkék konkrétan honnan, 20 Tanulmányok Budapest múltjából 305