Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-ban : adalékok Budapest társadalomtörténetéhez a dualizmus korában 2. = Die Höchstbesteuerten von Budapest im Jahre 1873 249-308

vezetőszerepet vitt 35 közül, akiknek különlegesen sokoldalú, sokfelé szétágazó részvénytársasági kapcsolataik voltak. Példájuk különösen tanulságosan mutatja be egyrészt a terménykereskedelemből eredő tőkefelhalmozás befektetési irányának aránylag változatos voltát: azt, ahogyan a pesti terménykereskedő tőkéje keresztül-kasul szövi a magyar gazdasági élet legfontosabb szerveit, másrészt e befektetések legfőbb irányait is : így mindenekelőtt a bankok (ill. bizonyos bankok) és takarékpénztárak, ezután a malmok, majd a közlekedési eszközök gyártása, ill. a közlekedés főbb vállalatai felé irányuló érdeklődést : csaknem kizárólag budapesti, a gazdasági élet egyre több ágának a fővárosba való koncentrálódását elősegítő vállalkozások ezek. Fejlődósüknek és jelentőségüknek ismeretében az őket tőkéjükkel létrehívó terménykereskedelem szerepe a főváros gazdasági központtá fejlesztésében még világosabban megfigyelhetővé válik. De ha nem is hasonlóan tömörülve, és nem is ilyen nagy számban, de a több részvénytársaságban is vezetőszerepet játszó személyek között megtaláljuk Budapest egyéb kereskedelmi ágazatainak néhány jellegzetes képviselőjét is. A fentebb részletesen bemutatott ágazatok közül a vaskereskedelemből már ismert Tömöry Jenő Ágost (emlékezhetünk: 3071 frt összadójából 1091 frt jövedelmi adóval) nemcsak az Osztrák Nemzeti Bank pesti fiókjának, hanem a Kereskedelmi Banknak is igazgatósági tagja és elnöke a Concordia Malomnak: vagyona súlyához méltó banki ós ipari vállalkozások ezek. A 2936 frt összadójából 843 frt jövedelmi adót fizető Hirsch Jakab szerszámkereskedő a Budai Kereskedelmi és Iparbank, valamint a Hungária Szállodát (az első dunaparti nagyszállót) létrehozó Hotel Rt. igazgatóságában foglal helyet. A részvénytársaságokba így beépült virilista kereskedők títjának elemzése — kivált a még 48 előtt indult kereskedők vagy családjuk útjának esetén —• a kereskedelmi tőke metamorfózisának számos jól megfigyelhető jellegzetes példáját mutatja. Qrabovszky György pl. régi pesti szerb kereskedő családból származik. Grabovszky Atanáz 181G körül a pesti Polgári Kereskedelmi Testület másodelöljárója volt, ő és Grabovszky Konstantin (ki 1846 — 47-ben ugyanezen kereskedelmi testület VI. osztályában adózó tekintélyes kereskedő) 1823ban apadiai előnévvel kapnak magyar nemességet. 1873-ban a Grabovszky családból Konstantin ós Atanáz immár e réteg útjára jellemzően hivatalnokok, György azonban még mint kereskedő 1079 frt házbéradót (Gizella tér 5. sz. háza után) és nyilván nagykereskedése után 251 frt jövedelmi adót fizet, emellett — kétségtelenül a család egésze által biztosított vagyoni bázison — igazgatósági tagja az Osztrák Nemzeti Bank pesti fiókjának ós a Kereskedelmi Banknak, a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnak, de nem kevésbé jelentős pozíciói vannak ipari vonalon : alelnöke a Király Sörfőzdének, a Salgótarjáni Vasfinomítónak, a Pécsi Brikettgyárnak és a nemsokára felszámolásra kerülő Első Magyar Gépgyár Rt-nek. Ugyanígy régi kereskedő családok tőkéjének áramlását mutatják Manno 1st «annak (1846 — 47-ben a Pesti Kereskedelmi Testület IV. osztályában adózik), 1873-ban 4811 frt házbér után adózó kereskedőnek részvénytársasági kapcsolatai: ő igazgatósági tagja a Király Sörfőzdének és igazgatója az Első Magyar Iparbank és Takarékpénztárnak. A még a reformkorban induló kereskedelmi tőke iparivá válásának nem kevésbé jellegzetes példájaként ismertethetjük Kunewalder Lipótnak., ill. családjának pályafutását. Kunewalder Jónás, mint a Kunewalder testvérek termény- bizományi, szállítmányozási és váltóüzlet cégének tulajdonosa 1847 —48-ban a pesti Kiváltságolt Nagykereskedelmi Testület tagjakónt 16 frt. adót fizet. A cég a gróf Károlyiak — elsősorban gróf Károlyi György — uradalmai termékeinek felvásárlója, képviselője a gróf muzsaji timsógyárának és emellett vezérügynöke a Trieszti Altalános Biztosítónak. Boskovitz L. Józseffel együtt Kunawalder az első pesti zsidó, aki az 1840. évi XXIX. te. alapján már korábban megvásárolt pesti házainak saját nevére írathatását kérelmezi. 1873-ban a virilista jegyzéken Kunewalder testvérek neve alatt jegyzett terménykereskedő cég tagja, emellett azonban igazgatósági tagja a Pesti Hazai Első Takarékpénztárnak, a Pest-Budai Kézművesbanknak és váltóbírálója az Osztrák Nemzeti Banknak ós a Kereskedelmi Banknak. 1888-ra Kunewaldert már a Pesti Hazai Első Takarékpénztár igazgatói szókében látjuk, bár másodelöljárója a Pesti Polgári Kereskedelmi Testületnek is. Kunewalder mellett elég, ha csak utalunk a Wahrmann család 300