Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Kumorovitz L. Bernát: Buda (és Pest) "fővárossá" alakulásának kezdetei = Die Anfänge des Hauptstadtwerdens von Buda (und Pest) 7-57

hivatali helyiség(ek)et (consistorium)

140

, valamint a palota segédszemélyzetének a lakó- és munkahelyiségeit. Az eddig mondottakból világos továbbá, hogy az (ó)budai királyi curia múltjának a vizsgálatában — rendkívül szerencsés módon — az 1213 —1214-es évekből való néhány felbecsülhetetlen értékű, egymást kölcsönösen kiegészítő és igazoló oklevélre támaszkodhatunk. Ilyen oklevél-együttesünk, témánkkal kapcsolatban, nincs is több — valószínűleg azért, mert egyikük sem királyi oklevél, ezért, bizonyítékbiztosításul, a cselekmény helyét is szükségesnek tartották megjelölni, amire a királyi oklevelekben, mint magától értetődő dologra, nem volt szükség. Mostani vizsgálódásunk során még a hozzájuk kapcsolódó azokra az oklevelekre is ki kell térnünk, amelyek a magyar királyok koronázása, a királyi család lelki gondozása s a királyi udvar tisztjei fölötti egyházi joghatóság gyakorlása tekintetében az esztergomi és kalocsai érsek között III. Béla óta éppen 1211-ig hevesen folytatott küzdelem fontosabb szakaszait jelzik, azért, mert úgyszólván mindegyikük a domus regiara is kitér, s ezáltal az 1212 u.-i (ó)budai királyi házról tudósító, de kétségbe vont hitelű (vagy inkább hamis) oklevelünk pontosabb elemzéséhez és értékesítéséhez is hozzájárulhatnak. Szent Istvánt Sebestyén esztergomi érsek koronázta meg 1001-ben.

141 I. Andrásnak a pogány lázadásból megmenekült három püspök tette fel fejére a koronát.

142 Lukács esztergomi érsek (1158 — 1174) II. László ellenkirálytól (1162 — 1163) megtagadta a koronázást; a szertartást Mikó kalocsai érsek végezte el, „bár a koronázáshoz semmi joga nem volt".

143 A másik bitorlót: IV. Istvánt (1163. jan. 27 —1165. ápr. 15.) is a kalocsai érsek koronázta meg.

144 Lukács érsek a görög császári udvarból hazatért III. Bélát sem akarta megkoronázni, úgyhogy a pápa rendeletére, 1173. jan. 13-án,

145 őt is a kalocsai érsek koronázta meg.

146 Hogy pedig ez az eset a jövőre vonatkozólag ne szolgáljon jogalapul, III. Béla 1174. jan. 13-án írásban ismerte el az esztergomi érsek mindenkori királykoronázási jogát.

147 Ügy látszik, egyéb okok mellett, ezért romlik meg ekkoriban a király és az érsekek között a jó viszony.

148 Jób esztergomi érsek (1185 —1203) egyházának Szent Istvántól és utódaitól kapott szabadságait és mentességeit (libertates et immunitates), melyeket már Lucius pápa (1181 — 1185) megerősített, 1188-ban 140 À consistorium szó jelentheti a tanácstermet vagy magát a tanácsot. 1212-ben II. András „coneordi principum nostrorum, qui ad discussionem huius negotii in regali consistorio congregati fuerant. . .assertione" — értesült a budai káptalan némely sérelmeiről. {Gárdonyi: Budapest tört. okit. I. 8.) — Ugyanebben az esztendőben ,,in regali consistorio" döntött a király a kapornaki egyház patronatusáról. (Mon. eccl. Strig. I. 202.) — 1518. október 13-án a váci káptalan embere a budai káptalannak kézbesített egy oklevélkikereső, királyi mandátumot. A relatio erről így ír: ,,. . .ad ecclesiam consequenterque sacristiam si ve consistorium, ubi scilicet ipsum capitulum congregatum misset — acessissent", és itt mutatta be a parancslevelet. (Ö. L. Dl. 89. 127.) Ez utóbbi adatot Kubinyi Andrásnak köszönöm. — A ,,curia'

?-nak bizonyos esetekben épülettel való azonosságára von. olv. IV. Béla király 1256. december 17-i oklevelét, melyben esztergomi palacium-áról azt írja, hogy az érsek curiája mellett fekszik (pallacium, in fine curie archiepiscopalis constructum). Mon. eccl. Strig. I. 440. 141 Balics L. : A római katholikus egyház története Magyarországon. I. Budapest, 1885. 26. — Az első koronázás kérdésével kapcsolatban olv. Mon. eccl. Strig. I. 3 — 30. 142 Mon. eccl. Strig. I. 48. 143 Balics: i. m. II. 137. — Erdélyi: Művelődéstört. II. 139 — 146. 144 Erdélyi: Művelődéstört. II. 143. — Szentpétery : Okit. naptár 28. 145 S'zentpéter

y : Okit. naptár. 28. 146 Mon. eccl. Strig. I. 122-123., 188. 147 Mon. eccl. Strig. I. 123. 148 III. Sándor pápa szerint (1179-ben) Lukács esztergomi érsek üldözi András kalocsai érseket, a király pedig megfosztotta őt érsekségétől és jövedelmeitől. Holtzmann, W. : Papst Alexander ITT. und Ungarn. Ungarische Jahrbülher VI (1926) 403., 405. 2D