Tanulmányok Budapest Múltjából 18. (1971)

Vörös Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-ban : adalékok Budapest társadalomtörténetéhez a dualizmus korában 2. = Die Höchstbesteuerten von Budapest im Jahre 1873 249-308

másodszor mint kereskedőé: 1018 frt jövedelemadóval. A cégjegyzék felvilágosítása szerint Pesten ekkor Hoffmann Frigyes nevén egy terménybizományos cég volt bejegyezve, melyet Hoffmann Domokos és Frigyes együttesen jegyzett. Mivel sem a cégjegyzék, sem a lakjegyzék, sem a szakmai jegyzék lehetséges fejezetei alapján nem tételezhetjük fel, hogy ekkor a városban két Hoffmann Frigyes nevű terménykereskedő lett volna, joggal tételezhetjük fel azonosságukat: a két adat együttesen mintegy 45 000 frt évi jövedelemre enged következtetni. De az adónak ez a széttagolt jelentkezése az adójegyzéken rámutat egyszersmind annak lehetőségére, hogy a jövedelemadó esetleg a házbéradótól elszakítva is kerülhetett könyvelésre, amit pedig, a jegyzék ha — számos bejegyzésének tanúsága szerint — kínosan igyekezett is elkerülni, tökéletesen megoldani még több hasonló esetben sem tudott. 2868 frt adót fizet — de csak Nádor utca 13. számú házának házbére után — a Klein J. és fia cég is, melyet a cégjegyzék szerint Klein Lipót, Albert, Ferdinánd terménykereskedők jegyeznek. Az adójegyzék Tafler Izsák ós Kálmán háztulajdonos és terménykereskedő tétele alatt együttesen fizetett 2128 frt összadó különös figyelmet érdemel: eddig első ismert jele egy nagyranövő virilista pályának, melynek végén az 1910-es évek elejére a család valamelyik leszármazottja, Tafler Kálmán 70 000 korona adóval Budapest legnagyobb virilistája lesz. Izsák és Kálmán 1873. évi együttes adóalapja két ház (Akácfa utca 49. és Majakovszkij utca 19.) házbóradójából és 143 frt jövedelemadóból áll össze. Emellett azonban Tafler E. Kálmán háztulajdonos és pénzüzér házbéradó címén (Váci körút 50., Üllői út 43.) külön 2020 frt adóval van megróva. A lakjegyzék azonban emellett felsorolja még Adolf magánzót (Fő utca — később Arany János utca — 16.), Kálmán kereskedőt (Béla, ma Vigyázó Ferenc utca 5.) és Antalt mint bérlőt a Háromkorona (ma Alpáry Gyula) utca 25. sz. alatt. A Taflerek kezén levő ingatlanok eszerint már ekkor is nagy jövedelműek, és az ingatlanvagyon (amit egy, már ekkor kialakulni kezdő Tápió völgyi nagybirtokkomplexus is fokoz) a Taflereknek a már említett Ehrenfeldekkel való későbbi összeházasodása után a család emelkedését jelentősen elősegíti.

32 Nem kevésbé jellegzetes alakjai a névsornak a Wodianerek. A család valószínűleg csehországi eredetű : első Magyarországon ismert tagja, Sámuel még Weidmann vagy Woidzislav néven 1750 körül tűnik fel a Bács megyei Eperovácon; 1781-ben Fülöp már Wodianer néven költözik be Szegedre, ahol terménykereskedéssel foglalkozik. Két fia, Sámuel és Rudolf lesz a család két fő ágának alapítója. Már a 20-as években mindketten Pesten tevékenykednek: terménykereskedelemmel foglalkoznak, a konjunktúra idején hadiszállításokban vesznek részt, majd nagyszabású dohányexportba bocsátkoznak, később gyapjúosztályozó intézetet nyitnak, előbb (1828) Bécsben, majd (1839) Pesten is, melyekkel gyapjúexport kereskedésüket segítik elő. Rohamosan növekvő vagyonukból hiteleket is nyújtanak iparosoknak éppúgy mint községeknek: később Wodianer a Kereskedelmi Bank alapításának egyik fő mozgatója lesz. Terménykereskedése révén emellett kapcsolatba kerül a legelőkelőbb arisztokrata családokkal is. Wodianer Sámuel 1844-ben kaprioriai előnévvel magyar nemességet kap. 1846-ban már ő a város legnagyobb adófizető nagykereskedője; testvére, Rudolf az ő adójának már csak mintegy felét fizeti. A Wodianerek ekkor már elkezdték pesti házingatlanvagyonuk kialakítását is. 1835 elején Sámuel fia, Mór (1810 —1885) és felesége, Ullmann Franciska 136 000 pengő forintért megveszi a Kemnitzer-fóle, Budapest 1945. évi ostromakor elpusztult ún. „Két török" házat, a későbbi Deák téren. 1844-ben 47 000 frt ráfizetéssel a házat elcseréli az ugyancsak a Kemnitzer testvérek birtokában volt Duna-parti Angol Királynő szállodára, de 1848-ban, ezúttal már 110 000 frt-órt, újból megveszik a „Két török" házat és irodáikat is odaköltöztetik, miközben a Kereskedelmi Bank a magyar bankjegyek kibocsátásának lebonyolításával foglalkozik. A „Két török" ház homlokzatán Dunaiszky kőből faragott törökjei ettől kezdve az S. W. kezdőbetűket tartják, az Angol királynő pedig (melyet 1849-ben Henzi bombái oly 32 A Taflerekre Vörös i. m. (Bp. legnagyobb adófizetői 1903-17) 160-161. 1. 278